„Orwelli világ” épül Kínában

Kínában tavaly mintegy 10 millió biztonsági kamerát helyeztek működésbe, amely a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint emberi jogi aggályokat vet fel – írta a Guardian című brit napilap internetes hírportálján.

Májusban Sanghaj négyezer új készülék beszerzését jelentette be, a délnyugati Csungking község pedig a jelenleg működő 310 ezer kamerát kevesellve jelezte: további 200 ezer „digitális szem” megvásárlását tartja szükségesnek. Urumcsi tartomány – ahol 2009-ben etnikai zavargások törtek ki – tavaly 17 ezer nagyfelbontású kamerát üzemeltetett be, a gyorsan fejlődő Belső-Mongólia pedig 400 ezer új szerkezet elhelyezését tervezi 2012-ig – írta a hírportál.

A pekingi rendőrség a többi közt élelmiszer-hálózatokat és bevásárlóközpontokat kötelezett a biztonsági készülékek alkalmazására, de kamerák árasztották el a köztereket és az egyetemi tantermeket is. Művészeti körökben nyugtalanságot keltett a kínai kormány márciusi bejelentése, miszerint 5,57 millió jüant (csaknem 170 millió forintot) kíván költeni a mozikat és színházakat ellenőrző kamerák beszerzésére.

„Jóllehet a térfigyelő kamerák még a demokratikus társadalmakban is problematikusak, ott léteznek ellensúlyok, úgymint a független bíróságok, az adatvédelmi törvények és a független média (…) Ezek egyike sem létezik Kínában, ami növeli egy orwelli társadalom nagyon is valós kialakulásának veszélyét – ahol az állampolgárokat folyton ellenőrzik, beleértve a magánéletüket is – mondta Nicholas Bequelin, a Human Rights Watch ázsiai kutatója.

Habár sok képanyagot nem ellenőriznek azonnal, azok eltárolhatók későbbi visszakeresésre. Xue Junling, a Shenzhen Xinghuo vállalat szakembere szerint az arcfelismerő technikát már most is alkalmazzák a sportstadionokhoz és határátkelőkhöz hasonló csomópontokon, ám ezek hatékonyságát néhány szakértő vitatja.

Sokan semmi kivetnivalót nem látnak a biztonsági kamerák számának növekedésében, s ebben részben a bűnügyi statisztikák javulása is szerepet játszik: a sanghaji rendőrség közlése szerint tavaly hatezer gyanúsítottat fogtak el a fenti módszer segítségével. Mások azonban úgy vélik, hogy a készülékek rohamos szaporodása nem csupán a bűnözés visszaszorítását, hanem egyben a másként gondolkodók mozgásterének szisztematikus szűkítését szolgálja.

Az IMS Research elnevezésű nemzetközi elektronikai tanácsadó vállalat becslései szerint 2010 és 2014 között több mint 20 százalékos emelkedés lesz megfigyelhető a kínai biztonsági kamerák számát illetően, világátlagban viszont kevesebb mint 10 százalékos növekedés várható majd ugyanebben az időszakban.

(MTI)