„Orwelli világ” épül Kínában

Kínában tavaly mintegy 10 millió biztonsági kamerát helyeztek működésbe, amely a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint emberi jogi aggályokat vet fel – írta a Guardian című brit napilap internetes hírportálján.

MNO
2011. 08. 03. 11:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Májusban Sanghaj négyezer új készülék beszerzését jelentette be, a délnyugati Csungking község pedig a jelenleg működő 310 ezer kamerát kevesellve jelezte: további 200 ezer „digitális szem” megvásárlását tartja szükségesnek. Urumcsi tartomány – ahol 2009-ben etnikai zavargások törtek ki – tavaly 17 ezer nagyfelbontású kamerát üzemeltetett be, a gyorsan fejlődő Belső-Mongólia pedig 400 ezer új szerkezet elhelyezését tervezi 2012-ig – írta a hírportál.

A pekingi rendőrség a többi közt élelmiszer-hálózatokat és bevásárlóközpontokat kötelezett a biztonsági készülékek alkalmazására, de kamerák árasztották el a köztereket és az egyetemi tantermeket is. Művészeti körökben nyugtalanságot keltett a kínai kormány márciusi bejelentése, miszerint 5,57 millió jüant (csaknem 170 millió forintot) kíván költeni a mozikat és színházakat ellenőrző kamerák beszerzésére.

„Jóllehet a térfigyelő kamerák még a demokratikus társadalmakban is problematikusak, ott léteznek ellensúlyok, úgymint a független bíróságok, az adatvédelmi törvények és a független média (…) Ezek egyike sem létezik Kínában, ami növeli egy orwelli társadalom nagyon is valós kialakulásának veszélyét – ahol az állampolgárokat folyton ellenőrzik, beleértve a magánéletüket is – mondta Nicholas Bequelin, a Human Rights Watch ázsiai kutatója.

Habár sok képanyagot nem ellenőriznek azonnal, azok eltárolhatók későbbi visszakeresésre. Xue Junling, a Shenzhen Xinghuo vállalat szakembere szerint az arcfelismerő technikát már most is alkalmazzák a sportstadionokhoz és határátkelőkhöz hasonló csomópontokon, ám ezek hatékonyságát néhány szakértő vitatja.

Sokan semmi kivetnivalót nem látnak a biztonsági kamerák számának növekedésében, s ebben részben a bűnügyi statisztikák javulása is szerepet játszik: a sanghaji rendőrség közlése szerint tavaly hatezer gyanúsítottat fogtak el a fenti módszer segítségével. Mások azonban úgy vélik, hogy a készülékek rohamos szaporodása nem csupán a bűnözés visszaszorítását, hanem egyben a másként gondolkodók mozgásterének szisztematikus szűkítését szolgálja.

Az IMS Research elnevezésű nemzetközi elektronikai tanácsadó vállalat becslései szerint 2010 és 2014 között több mint 20 százalékos emelkedés lesz megfigyelhető a kínai biztonsági kamerák számát illetően, világátlagban viszont kevesebb mint 10 százalékos növekedés várható majd ugyanebben az időszakban.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.