Újabb titkok a Disznó-öbölből

Újabb titkos iratok, a CIA és két népszerűtlen közép-amerikai diktátor szoros kapcsolatát bemutató dokumentumok kerültek napvilágra az Egyesült Államokban az ötven évvel ezelőtti Disznó-öbölbeli invázióról, amelyben kubai emigránsok amerikai segítséggel akarták megdönteni Fidel Castro hatalmát.

A feljegyzések ismertetését a független intézetként működő National Security Archive (nemzetbiztonsági archívum) jogi úton kezdeményezte még áprilisban. A kutatócsoport évek óta küzd azért, hogy az invázióról szóló mind az öt dokumentumkötetet nyilvánosságra hozzák, és már csak egy maradt titkosítva.

A nagyközönség most először tájékozódhat arról, hogy Guatemala akkori elnöke, Miguel Ydigoras Fuentes segítette a kubai emigránsokat azzal, hogy helyet biztosított kiképzőtáboraiknak, sőt még guatemalai csapatok részvételét is szorgalmazta a partraszállásban. Ajánlatát ugyanakkor visszautasították. Az elnök egy ponton még bízott abban, hogy Amerika támogatna egy nemzetközi erőt, amely Latin-Amerika-szerte küzdött volna a kommunizmus ellen.

Miguel Ydigoras Fuentes a hadsereg támogatását élvezte, lázadó erők azonban meg akarták fosztani hatalmától 1960 novemberében. A dokumentumok tanúsága szerint guatemalai tisztek napalmot kértek az amerikaiaktól, hogy legyőzzék a felkelőket. A kérést „technikai okok miatt” megtagadták. Az Egyesült Államok azonban átrepülésekkel segített elfojtani a nyugtalanságot. Ritkán látott részletességgel írják le a feljegyzések Luis Somoza nicaraguai elnök és a fivére, Anastasio Somoza tábornok közötti szoros kapcsolatot. A Somoza testvérek biztosították a bázist, amelyről a Disznó-öbölbeli légi támadásokat indították. A dokumentumok „az Egyesült Államok hidegháborús prioritásait mutatják” – mondta Peter Kornbuch, az archívum kubai dokumentációval foglalkozó projektjének vezetője. „A legfontosabb Castro legyőzése volt, az kevésbé számított, hogy nyomást gyakoroljanak rendkívül népszerűtlen rezsimekre, mint például a Somoza-rendszer” – fejtegette.

Guatemalai kiképzést követően 1300 kubai emigráns szállt partra Kuba szigetén 1961. április 17-én. Két nappal korábban kubai menekültekből toborzott pilóták megsemmisítették Fidel Castro szűkös légierejének egy részét, de a diktátornak még így is elegendő gépe maradt, hogy távol tartsa a szigettől az inváziós egységeket ellátó hajókat. Az összecsapásokban csaknem háromszáz kubai és emigráns katona vesztette életét. Akiket elfogtak, kivégezték, másokat évekig fogva tartottak. Az 1200 fogoly java részét viszont a Kennedy-adminisztrációval való egyezség után elengedték.

A Disznó-öbölbeli inváziót feltáró öt kötetet az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) eredeti belső dokumentumaiból és interjúkból állította össze a CIA hivatásos történésze, Jack Pfeiffer az 1970-es évek közepén. Később a történész is megpróbálta elérni az iratok nyilvánosságra hozását, de nem járt sikerrel. Peter Kornbuch szerint az ötödik kötetnek is napvilágra kellene kerülnie, mert Pfeiffer erős CIA-kritikáját tartalmazza.

(MTI)