Átkeresztelhetik a Fővárosi Nagycirkuszt

A Magyar Nemzeti Galériának a Felvonulási térre költöztetéséről, a Városliget autóforgalom-mentességét biztosító kéregalagút építéséről és a Fővárosi Nagycirkusz átnevezéséről is beszélt Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára a Liget Köztársaság Egyesület csütörtöki közgyűlésén az Andrássy-negyed terveiről és a Városliget fejlesztéséről tartott előadásában.

Szőcs Géza a Városliget szerepe az ország kulturális jövőképében című előadásában emlékeztetett arra, hogy a tervezett Andrássy-negyed a kisföldalatti mentén az Andrássy úttól a Hősök teréig, vagy – tágabb koncepció szerint – az egész Városligetre kiterjedne. „Ez a terület a Világörökség része, ezért kötelességünk nemcsak magunknak és utódainknak, hanem az egész világnak megőrizni és továbbadni ezt a kulturális értékegyüttest. Az a forgalom, amely az Andrássy út környékén hosszanti és keresztirányúan pusztít, az épületek leromlásához, a város kulturális értékeinek lepusztulásához vezet. Ez indokolja, hogy miért képzelünk el hatalmas gyalogos zónát a Városligetben” – mutatott rá Szőcs Géza.

Az államtitkár által vázolt elképzelés szerint az autós forgalmat vagy annak nagy részét eltávolítanák a cél- és beszállító forgalom megmaradása mellett. A személyi közlekedés legnagyobb részét a hosszanti tengely mentén a földalatti biztosítaná. Ezt ingyenes vagy minimális összegért igénybe vehető kerékpárok, konflisok, fiákerek, lovas fogatok és más környezetbarát megoldások egészítenék ki.

Mint mondta, az M3-as autópálya és annak szakaszai, a Hungária körút a hosszanti irányú forgalom jó részét elnyelné, de a keresztirányú forgalmat – amely a Dózsa György utat jelenti – nem lehet máshová terelni, mint egy föld alatti kéregalagútba. Ezt a Podmaniczky úti vasúti hídtól legalább a Dembinszky utcáig, de jobb esetben az Ajtósi Dürer sorig terveznék. Az egyetlen problémát Szőcs Géza szerint a földalattival való találkozási pont jelentené.

Az Andrássy-negyed Városligeti szélénél tervezett múzeumi soron vagy „múzeumligetben” a Szépművészeti Múzeum és Műcsarnok páros kiegészülne a Magyar Nemzeti Galériával, amely a tervek szerint a liget és a Felvonulási tér peremsávján felépülő új otthonba költözne a Várból. Az államtitkár kiemelte, hogy az építkezés nem járna rombolással, „egyetlen fa kivágása nélkül” menne végbe. Az új épületet úgy terveznék, hogy belső tereiben helyet kapjanak a liget fái – jegyezte meg, hozzátéve ugyanakkor, hogy az építkezés részletei még kevéssé tisztázottak.

A költségekről szólva úgy vélte: az alagút vagy a múzeumi épületek építése külön-külön jelentős összegű beruházással járna, de ha együtt, párhuzamosan történik a megvalósítás, akkor jóval kisebb forrásból lenne megoldható. Becslései szerint hozzávetőleg 20 milliárd forintot tenne ki az egész beruházás. A negyedhez kapcsolódó tervek között beszélt a Fővárosi Nagycirkuszról is, hangsúlyozva, hogy vissza kellene állítani az intézmény régi fényét. Az elképzelések között a cirkusz átkeresztelése is szerepel: Harry Houdininak, a magyar származású világhírű szabadulóművésznek ajánlanák. Kultuszát a ligetben felállítandó szoborral is népszerűsítenék.

Az államtitkár a teljes koncepcióval kapcsolatban kiemelte: a fővárosi vezetés részéről már kedvező vélemények érkeztek hozzá, így a szeptember 28-i kormányülésen már születhet döntés, ez után elkészülhetnek a hatásvizsgálati tanulmányok és szakértői vélemények, amelyek mentén a tervezési feladatok körvonalazódhatnának. Ha a felmérések idén ősszel elkezdődhetnek, akkor a jelenlegi választási ciklus végéig megtörténhetne a tervezés, de a befejezés és a megvalósítás már a következő kormányra hárulna – vélekedett az államtitkár.

Krikovszky Péter, Zugló főépítésze az egyesület közgyűlésén úgy fogalmazott: fontosnak tartja, hogy a politika és a szakma együttműködjön, mert jelenleg a Városliget semmilyen városépítészeti koncepciónak nem felel meg. „Az elmúlt száz év során annyiszor változott a Városliget funkciója és kialakítása, hogy nagyon nehéz rendezett állapotokat létrehozni benne. Itt bontani, nem építeni kell. A terület 70 százalékának kellene zöldnek lennie, ez jelenleg szűken 62 százalékot tesz ki. Még egy illemhelyet is nagyon nehéz lenne felépíteni a területen, nemhogy két új múzeumi épületet” – vélekedett a szakember, aki szerint a tervezett új épületek miatt várható forgalomnövekedés újabb kérdéseket vet fel a forgalomkivonással kapcsolatban. Szőcs Géza válaszában hangsúlyozta: amennyiben támogatást nyer a koncepció, abba be fogják építeni a szakértői véleményeket.

(MTI)