Die Presse
Törökországból sugárzik a magabiztosság és a lendület, mivel egyre inkább regionális hatalomként tekintenek magukra. A török álláspont megismerésére a legutóbbi lehetőséget Abdullah Gül köztársasági elnök németországi útja nyújtotta. Gül a beszédében nem takarékoskodott az EU-nak címzett ajánlásokkal. „Európának nem szabad olyan kérdésekben, melyek az egész világot érintik, céltalanul szaladgáló játékosként fellépnie, hanem át kell vennie vezető szerepét.” Még világosabban fogalmazott Gül a berlini repülőútján. Az EU jelenleg gyenge és úgy viselkedik, mint az a kerékpáros, aki már nem pedálozik, ezért a bicikli közel áll az eldőléshez. Az országban erősödő EU-szkepszis ellenére az elnök meggyőződése, hogy Ankara uniós tagállam lesz. „Olyan EU-ba szeretnénk belépni, mely stratégiai értelemben víziókkal rendelkezik, támogatja a versenyt és kulturális értelemben nyitott.” Gül Németországtól azt várja, hogy európai integrációjának hajtóereje legyen, s egyúttal óvott a szélsőjobboldali fenyegetéstől, ami Anders Breivik norvégiai merényletéhez hasonló cselekményekhez vezethet.
Tages-Anzeiger
A svájci nemzetgyűlés jogi bizottsága 2003-ban kezdeményezte a rasszista jelképek betiltását és kidolgozta a jogszabály tervezetét. Ugyan az ilyen jelképek használata és terjesztése 1995 óta büntetendő, de csak akkor, ha ezzel egyfajta ideológia mellett kampányolnak. Ez a tétel azonban megnehezíti a döntést. A horogkeresztes zászlóval felvonuló huligán a náci ideológia mellett kampányol, vagy csak provokálni akar? S mi a helyzet a kopasz tüntetővel, akinek SS-jelkép lóg a dzsekijén? A parlament mindkét háza támogatta a kezdeményezést és a kormány is az elfogadását ajánlotta. Az igazságügyi minisztérium számára azonban nem igazán fontos a szabályozás, ezért 2010-ben a kormány feladta és lemondott a javaslat megvalósításáról, mert képtelen volt megállapodni abban, mely jelképeket érintse a tiltás.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
