Győrfi Pál arra reagált, hogy Kubányi Jolán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) alelnöke szerdán egy budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: a kamarai tagság kötelezővé válásakor kiderült, a mentőápolók csaknem felének nincs egészségügyi szakképesítése. Mint a szóvivő kifejtette: az OMSZ állományában mindig is dolgoztak olyan mentőápolók, akik felvételükkor nem rendelkeztek „az aktuálisan legmegfelelőbb szakképesítéssel”. Ennek oka az, hogy a munkaerőpiacon nincs elég szakember, illetve a jelen bérviszonyok mellett „sajnálatosan magas” (egyes helyeken csaknem 20 százalékos) a fluktuáció – hangsúlyozta Győrfi Pál.
Ha a belépő dolgozónak nincs mentőápolói képesítése, kötelezettséget vállal a három éven belüli megszerzésére. Ennek segítésére az idén az OMSZ akkreditált OKJ-s mentőápoló-képzést is indított – hangsúlyozta. A mentőállomásokon úgy alakítják a szolgálati beosztásokat, hogy alapul veszik az egy mentőegységben (egy autón) dolgozók szakképzettségét – emelte ki Győrfi Pál.
A MESZK alelnöke sajtótájékoztatón elmondta, hogy a mentőápolók nincsenek könnyű helyzetben, miután több műszakban, megfeszített tempóban dolgoznak rendkívül alacsony bérért, és ki vannak téve bántalmazásnak is. A közfinanszírozott egészségügyi ellátás jogcímén azonban az állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy szakképzett mentőápoló lássa el őket – tette hozzá. Gilly Gyula, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szakértője megjegyezte: könnyen lehet, hogy ha valaki rosszul lesz az utcán, olyan mentőápoló érkezik hozzá, akinek esetleg kőműves végzettsége van.
(MTI)
Védekezésbe ment át az adófizetőket malachoz hasonlító Bod Péter Ákos















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!