Győrfi Pál arra reagált, hogy Kubányi Jolán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) alelnöke szerdán egy budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: a kamarai tagság kötelezővé válásakor kiderült, a mentőápolók csaknem felének nincs egészségügyi szakképesítése. Mint a szóvivő kifejtette: az OMSZ állományában mindig is dolgoztak olyan mentőápolók, akik felvételükkor nem rendelkeztek „az aktuálisan legmegfelelőbb szakképesítéssel”. Ennek oka az, hogy a munkaerőpiacon nincs elég szakember, illetve a jelen bérviszonyok mellett „sajnálatosan magas” (egyes helyeken csaknem 20 százalékos) a fluktuáció – hangsúlyozta Győrfi Pál.
Ha a belépő dolgozónak nincs mentőápolói képesítése, kötelezettséget vállal a három éven belüli megszerzésére. Ennek segítésére az idén az OMSZ akkreditált OKJ-s mentőápoló-képzést is indított – hangsúlyozta. A mentőállomásokon úgy alakítják a szolgálati beosztásokat, hogy alapul veszik az egy mentőegységben (egy autón) dolgozók szakképzettségét – emelte ki Győrfi Pál.
A MESZK alelnöke sajtótájékoztatón elmondta, hogy a mentőápolók nincsenek könnyű helyzetben, miután több műszakban, megfeszített tempóban dolgoznak rendkívül alacsony bérért, és ki vannak téve bántalmazásnak is. A közfinanszírozott egészségügyi ellátás jogcímén azonban az állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy szakképzett mentőápoló lássa el őket – tette hozzá. Gilly Gyula, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szakértője megjegyezte: könnyen lehet, hogy ha valaki rosszul lesz az utcán, olyan mentőápoló érkezik hozzá, akinek esetleg kőműves végzettsége van.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor Kijevből jelentkezett - fotó
