Egyre kedveltebb a Tisza-tó, de még nem eléggé

Az év első hét hónapjában az előzetes becsléseknél kedvezőbben alakultak a szálláshely-értékesítési adatok a Tisza-tavi régióban, ám jelentősen visszaesett a vendéglátóhelyek bevétele – közölte a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője szerdán.

Molnár Anita elmondta: az elmúlt évhez képest várt 10 százalékos csökkenéssel szemben 2011 első 7 hónapjának adatai lényegesen kedvezőbb helyzetet mutatnak, a statisztikák azonban még így is sok tekintetben figyelmeztetőek, és esetenként negatív folyamatokra utalnak.

A régió teljes vendégforgalma január első napjától július utolsó napjáig lényegében megfelelt a tavalyi év hasonló időszakában regisztráltnak. Ezen belül azonban számottevően eltolódtak az arányok, hiszen míg belföldi vendégből 3 százalékkal kevesebb, addig külföldiből mintegy 10 százalékkal több fordult meg a tó környékén működő kereskedelmi szálláshelyeken. Elmaradtak az osztrákok és a németek, látványosan megélénkült viszont a szlovák és lengyel vendégforgalom.

A belföldi vendégéjszakák száma még ennél is jobban: 9 százalékkal csökkent, így ebben a kategóriában jelenleg 2,8 nap az átlagos tartózkodási idő. Ezzel szemben a külföldi vendégéjszakák száma 13 százalékkal bővült, ez utóbbi csoportba tartozók átlagosan bő 4 napot töltöttek el szálláshelyükön, mely alapvetően továbbra is a Tisza-tó vonzerejének köszönhető, és meghaladja az országos átlagot – fogalmazott a szakember.

Ugyanez azonban már nem mondható el a kereskedelmi szálláshelyek kihasználtságára, mely 34,5 százalékkal a hazai átlag alatt marad. Kiemelkedő és javuló mutatókkal jobbára csak a gyógy- és wellness-szolgáltatásokat nyújtó szállodák büszkélkedhetnek.

Földrajzilag is nagy a szóródás – hangsúlyozta az igazgató, jelezve, hogy a Tisza-tavi régióhoz tartozó megyék rangsorát egyértelműen Heves vezeti, míg a kiugró számokat elért térségek és a települések esetében egy-egy hotel, Tiszafüreden pedig a kalandpark átadása hozott látványos fellendülést. Utóbbi eddig már több mint 8000 látogatót fogadott, mely várakozáson felüli eredmény. Hosszabb távon kedvezőtlen folyamatokat indíthat be ellenben Berekfürdőn a helyi fürdőkomplexum kútba esett, milliárdos fejlesztése – tette hozzá.

A régió turisztikai bevételeinek alakulásában még ugyancsak megmutatkoznak a válság hatásai: a szálláshelyek a tavalyinál is olcsóbbak lettek, ezzel a Tisza-tavi árak még inkább leszakadóban vannak az országos átlagtól. Ennek megfelelően a szálláshelyek összbevétele is csökkent. A vendéglátás területén még ennél is drámaibb volt a visszaesés, mely helyenként az 50 százalékot is elérte – közölte Molnár Anita.

Némi derűlátásra ad okot viszont a tározó és vízrendszerének növekvő népszerűsége a horgászok körében, mely a 19 százalékkal megnövekedett jegyértékesítésben is tetten érhető. Ugyancsak kitörési pont lehet a kerékpáros turizmus dinamikus fejlődése a régióban a vezető véleménye szerint.

Megjegyezte, hogy a nyár csapadékos és hűvös első felének rendkívül gyenge vendégforgalmát valamelyest ellensúlyozhatja a napsütéses, száraz nyárutó és kora ősz. Ez a Tisza-tó térségében is megnyújtotta a szezont: az augusztusi adatok felülmúlják a korábbi évek mutatóit, és amennyiben a szép idő folytatódik, a szeptember, sőt még az október is több vendéget vonzhat a régióba az ilyenkor megszokottnál.

(MTI)