Dmitrij Konovalovot terrorizmussal, Vladiszlav Kovaljovot pedig bűnrészességgel vádolják, s ha bűnösnek találják, mindkettőjüket halálra ítélheti a fehéroroszországi legfelsőbb bíróság. A fehérorosz köztársaság az egyetlen európai szovjet utódállam, ahol még érvényben van a halálbüntetés, amelyet végre is szoktak hajtani.
A minszki metróban, az elnöki hivataltól 100 méterre lévő forgalmas csomóponton, az Oktyabrszkaja megállóban történt április 11-i robbantásban 15-en meghaltak és több mint 200-an megsebesültek. Fehéroroszország 1991-ben kikiáltott függetlensége óta ez volt a legtöbb áldozattal járó, civilek elleni támadás.
Az újságírókon, a hozzátartozókon kívül a merénylet mintegy száz túlélője jelent meg a tárgyaláson, az igazságügyi palota 500 fő befogadására alkalmas termében. A nyomozati anyag szerint a gyanúsítottak – akiket szinte azonnal elfogtak – egyedül hajtották végre tettüket, de nemcsak az áprilisi merényletet, hanem emellett a 2008-ban szintén Minszkben, a függetlenség napja alkalmából rendezett koncerten és 2005-ben Vityebszkben végrehajtott robbantásokkal is őket gyanúsítják.
A fehérorosz „Charta ’97” internetes oldalán azt is tudni vélik, hogy 2000 és 2004 között is több alkalommal teszteltek különböző robbanóeszközöket.
Míg a hatóságok a 2005-ös és 2008-as robbantásokat nacionalista csoportokhoz kötötték, a fehérorosz állambiztonsági szolgálat feltételezése szerint az idei, áprilisi robbantás politikai motivációk nélküli, kiegyensúlyozatlan személy által elkövetett bűncselekmény volt.
Alekszandr Lukasenka fehérorosz államfő ugyanakkor kijelentette, hogy a metróbeli robbantásos merénylet a Nyugat megelégedésére szolgáló „túlzott demokrácia” és a „szenny” következménye volt.
(MTI)
origo.hu
Az áradó Dunában úsztak, kajakoztak a katasztrófaturisták
