Hazánk minden régiójában nőtt az ipari termelés

A júniusi megtorpanást követően kedvezően alakult a júliusi ipari termelés: 2011. januártól számítva 7 százalékot tett ki a bővülés az elmúlt év első hét hónapjához viszonyítva. Havi alapú adatokat vizsgálva is gyorsulás figyelhető meg: 0,8 százalékkal volt magasabb a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari termelés júliusban a megelőző hónaphoz képest. Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés az év első hét hónapjában – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb adataira reagálva.

MNO
2011. 09. 15. 9:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az NGM közleményében kiemeli: Észak-Magyarország (14 százalék) vezetésével minden régióban nőtt az ipari termelés az év első hét hónapjában.

A részletes adatok megegyeznek az előzetesen közölttel: az ipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal nőtt szezonálisan és munkanaphatástól megtisztítva. Az előző év azonos időszakához viszonyítva, munkanaphatással kiigazítva 2,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A KSH közlése szerint az ipar júliusi termelésének és exportértékesítésének alakulásában az alacsonyabb bázis és a munkanaphatás egyaránt szerepet játszik. Tavaly júliusban a termelésben 9,8 százalékos, az exportban 12,4 százalékos volumennövekedés volt, szemben az előző hónapban regisztrált – rendre – 15,7, illetve 22,9 százalékos növekedéssel, valamint a tavaly augusztusi 18,2 és 23,4 százalékos emelkedéssel.

Az ipari termelésben meghatározó exportértékesítés 2011 első hét hónapjában 10,0 százalékkal emelkedett, és a júniusi 0,6 százalékos havi csökkenés után júliusban 2,8 százalékkal nőtt. Az új exportrendelések második hónapja a júniusi 8,4 százalékot követően júliusban 8,0 százalékkal elmaradtak ez egy évvel korábbitól, az összes export rendelésállomány azonban júliusban is 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az exportértékesítés közel felét a feldolgozóipar két alágazata adta. Az év hetedik hónapjában a feldolgozóipar több mint egynegyedét képviselő járműgyártás kivitele számottevően, 11 százalékkal bővült az előző havi 7,8 százalékos növekedést követően. A másik meghatározó terület, a feldolgozóipar exportjának egyötödét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 15 százalékkal visszaesett. Idén ez már a negyedik hónap, amikor az alágazat exportértékesítésében csökkenést regisztrált a KSH, de a január–júliusi export így is csak 0,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A gépi berendezések exportja júliusban 64,1, az első hét hónapban 50,2 százalékkal szárnyalt.

Az ipar belföldi értékesítése január–júliusban 5,1 százalékkal, júliusban 9,3 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év hetedik hónapjában 8,3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2011 júliusában a feldolgozóipar termelése gyakorlatilag stagnált (0,2 százalékkal nőtt), a csekély súlyú bányászaté 1,0 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 3,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

A feldolgozóipar tizenhárom részterülete közül hétben regisztrált termelésbővülést a KSH. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét képviselő járműgyártás volumene 10,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. (A tartós növekedést az alág új rendelésmutatói is tükrözik.)

Az előző hónapok adataihoz hasonlóan visszaesés figyelhető meg a második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés közel hetedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában: az alágazat kibocsátása jelentősen, 23,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ami elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet csökkenésének következménye. A harmadik legnagyobb alágazat, a feldolgozóipari termelés több mint kilencedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,3 százalékkal mérséklődött, nagyrészt az értékesítés több mint kétharmadát jelentő hazai eladások visszaesése miatt. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 32,3 százalékkal a gyógyszergyártás maradt el az egy évvel korábbitól, a termelés csökkenéséhez a nyári üzemleállások is hozzájárultak.

2011 júliusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 7,6 százalékkal visszaesett 2010 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 8,0 százalékkal, az új belföldi rendelések 4,4 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány 9,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az idei év első hét hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 2,1 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében – a 2010. január–júliusi 4,1 százalékos létszámcsökkenés után – 4,7 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.

Az NGM kiemeli, hogy az értékesítési oldalról vizsgálva az exportforgalom 2,8 százalékos növekedést ért el júliusban az előző év azonos időszakához képest, amely azonban nem tudta kompenzálni a belföldi eladások mérséklődését (9,3 százalék), így összességében az összes értékesítés éves alapon 3,1 százalékkal csökkent. Havi alapú, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatokat vizsgálva azonban 0,2 százalékkal nőtt az összes értékesítés júliusban, a belföldi forgalom pedig nem változott.

A számottevő exportnövekedés hátterében a feldolgozóipar közel egynegyedét adó járműgyártás külföldi eladásokban tapasztalt nagymértékű, 11 százalékos forgalomnövekedése járult hozzá legnagyobb mértékben, azonban a kisebb arányt képviselő számítógép-, elektronikai, optikaitermék-gyártáshoz kapcsolódó exportértékesítés csökkent (15 százalék) a vizsgált időszakban – írja az NGM.

(MTI, MNO)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.