A magyar szénvagyon nagyobb mértékű hasznosítása érdekében több technikai eszközt és kutatást javasolt a Nemzeti energiastratégiához beadott kapcsolódó módosító javaslatában Turi-Kovács Béla (Fidesz) képviselő, a fenntartható fejlődés bizottsága hétfői ülésén az indítványt egyhangúlag támogatta.
Az energiastratégia eredeti szövege úgy szólt, hogy a 8500 milliárd tonna kitermelhető szénből – különös tekintettel a lignitre – több is kibányászható lenne, mint amennyit az utóbbi években felszínre hoztak. Turi-Kovács Béla ennek a mondatnak a helyébe a következőt javasolta: támogatandó a szénvagyon eddiginél nagyobb arányú felhasználása, de ennek feltétele a környezetvédelmi követelmények teljesítése. A képviselő a bizottság előtt ezt a mondatot úgy értelmezte, hogy a hasznosításhoz több eszközt és tudományos kutatást tesz lehetővé. Miután Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a kormány nevében támogatta a kapcsolódó módosító javaslatot, a bizottság is egyhangúlag állt mellé, és az országgyűlési képviselők is megszavazták a módosítást.
Mint arról korábban már beszámoltunk, a magyar szénvagyon stratégiai jelentőségéről Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár is beszélt korábban a bányásznapi ünnepségen, Tokajban. Mint mondta, a hazai iparilag is hasznosítható szénvagyon eléri a 3,3 milliárd tonnát, ez a mennyiség a jelenlegi felhasználás megduplázása mellett is legalább háromszáz évre elegendő tartalék lehet. Környezetvédelmi okokból ugyanakkor csak működőképes tisztaszén-technológia felhasználása mellett élhetünk ezzel a lehetőséggel, ezért Bencsik János szavai szerint a kormány kiemelt feladata, hogy legyenek magyar résztvevői az ilyen irányú kutatásokat végző nemzetközi programoknak.
A tisztaszén-technológia kifejlesztésére irányuló kutatások kétirányúak. Kísérleteznek az erőművek kéményein távozó szén-dioxid leválasztásával, illetve a szén előzetes elgázosításával is.
Karácsonyék miatt az elmúlt öt évben nem épült meg a mobilgát a Rómain, a helyieket magukra hagyták - videó