A magyar–kínai gazdasági kapcsolatok fejlődését megalapozta a két ország miniszterelnökeinek idei júniusi budapesti megbeszélése, ahol 12 együttműködési megállapodás született – emlékeztetett Semjén Zsolt. Véleménye szerint jó esély van arra, hogy a csúcstechnológia különböző területein, így az orvos-biológiában, a zöldtechnológiában és az elektronikában is együttműködjenek magyar és kínai vállalkozások.
Kao Csien (Gao Jian), Kína budapesti nagykövete arról beszélt, hogy országa 2011-ben kezdte meg a 12. ötéves tervet, amelynek keretében a korábbihoz hasonló gyors gazdasági növekedést terveznek. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok eredményeként a magyar–kínai kereskedelmi forgalom 2015-re elérheti a 20 milliárd dollárt a tavalyi 8,7 milliárd dollár után – tette hozzá.
A magyar kormány kiemelt szerepet szán a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztésének, amely lehetőséget ad arra, hogy kínai tőkével Magyarországon termelő vállalatok alakuljanak, illetve a már meglévők bővítsék kapacitásaikat – mondta Demján Sándor. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke bejelentette azt is, hogy a VOSZ-on belül megalakult a magyar–kínai fejlesztési tanács, amelyet magyar részről Csányi Sándor, a szervezet alelnöke, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója vezet.
A megnyitó után Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke és Vang Csien (Wang Jian), a Sencsen városban működő Pekingi Genetikai Intézet vezérigazgatója együttműködési megállapodást írt alá arról, hogy a kínai vállalat közép-európai központját Budapesten hozza létre.
(MTI)
origo.hu
Súlyos galandféreg-fertőzés terjed Magyarországon
