A vezérigazgató szerint Magyarországon adottak az intercity vasúti kocsik gyártásának a feltételei, a szaktudás és a gépek rendelkezésre állnak, a kocsikhoz szükséges elemek többségét pedig olyan hazai alvállalkozók szállítják majd a szolnoki gyártóbázisra, amelyek külpiacon jelentős forgalmat értek el a nemzetközi vasúti járműgyártók megrendelései révén.
A MÁV igazgatósága nemrégiben hagyta jóvá, hogy a MÁV-Gépészet két intercitykocsit gyártson darabonként 320 millió forintért – emlékeztetett Zaránd György. A vezérigazgató reményei szerint az új termékbe beépített innovációt az Európai Unió is támogathatja, ha sikerrel zárul a pályázatuk.
A MÁV-Gépészet 2008 és 2010 között jelentős összeget fordított a szolnoki járműjavító fejlesztésére, a hosszú távú működés és a versenyképesség feltételeinek biztosítására és a munkafeltételek javítására. A vezérigazgató elmondta: a három lépcsőből álló fejlesztés keretében korszerű fényezőcsarnokot, forgóvázmosót és fényezőkabint, a motorvonatok keréknyomásmérésére alkalmas berendezést, valamint felújított, korszerűsített üzemcsarnokokat adtak át.
Zaránd György kitért arra, hogy a társaság bezárta a gazdaságtalanul működő, budapesti Északi Járműjavítót, amelynek eredményeként költségeit éves szinten 1-1,2 milliárd forinttal csökkentette. Az Északi Járműjavító eszközeit a szolnoki járműjavítóba telepítették.
A fejlesztés fontos része volt, hogy a szolnoki vasútállomásról a járműjavítóba vezető vágányt villamosították, ezáltal a villamos mozdonyok és motorvonatok a jövőben „önerejükből” tudnak a járműjavító területére bemenni, míg korábban ehhez külön mozdonyra volt szükség. A beruházás lehetővé teszi, hogy ezeket a villamos vontatójárműveket a járműjavító területén lehessen a felújításukat követően üzembe helyezni, kipróbálni – mondta a vezérigazgató.
A társaság vezérigazgatója úgy számol, hogy a megrendeléseik a jövőben átalakulnak, a MÁV járműparkjának korszerűsödésével csökkenni fog a javítási megrendelés, mivel a korszerű járművek karbantartása alacsonyabb élőmunka-igényű. Ezt pótolhatja majd MÁV-on kívüli külső megrendelések arányának növelése, illetve az új intercityjárművek gyártása. Zaránd György hangsúlyozta: reményeik szerint a két prototípus gyártásával bebizonyítják, hogy ma is lehet Magyarországon vasúti járművet gyártani, amelyre a MÁV-Gépészet Zrt. minden tekintetben alkalmas, a hazai gyártás pedig társadalmilag és gazdaságilag is kifizetődő.
Számításuk szerint általánosságban a vasúti járműgyártás költségének mintegy 10 százalékát a tervezés, a védett tudás, megközelítően 15-20 százalékát az összeszerelés, körülbelül 70-75 százalékát a beépített alkatrészek ára teszi ki. A magyar intercity prototípusát magyar mérnökök tervezték, az alkatrészek jelentős részét hazai cégek szállítanák majd, a gyártást pedig a szolnoki járműjavítóban végzik. A járműgyártás további kedvező hatása, hogy munkahelyeket lehet megőrizni, újakat lehet teremteni, az adók, járulékok is itthon maradnak – fejtette ki a MÁV-Gépészet vezérigazgatója.
(MTI)
origo.hu
Budapesten egyre nagyobb a veszély
