Markó Károly (1791–1860) festészete eszményi mediterrán tájaival, Róma és Firenze kupoláival, az aranyló alkonyatban fürdő aratási és szüreti jeleneteivel, népviseletbe öltözött figuráival a XIX. századi magyar művészet egyik legnagyszerűbbje. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása nemcsak felmondja a kötelezőket, hanem a legújabb kutatási eredmények figyelembevételével, friss szemlélettel tekinti át az életművet. Ráadásul felvonultat számos, eddig Magyarországon még nem vagy csak ritkán kiállított művet is, egyebek mellett Barcelonából, Bécsből, Mexikóból és Prágából. Most először látható hazai múzeumban Markó barátja, a neves dán szobrász, Bertel Thorvaldsen Markó-kollekciója, valamint a művész által Mexikóba küldött nagy kompozíciók.
A fogadó falon Barabás Miklós Markóról készült rajzának hatalmasra felnagyított szeme tekint a látogatóra. Az első tematikus egységben a pályakezdő évek úgynevezett topografikus tájképei sorakoznak, majd a mitológiai kompozíciók következnek. A Diana és Callisto című, kétméteres vászon méreteivel is lenyűgözi a szemlélőt. A bibliai témájú alkotások között két befejezetlen kép is szerepel, amelyek kiválóan dokumentálják Markó munkamódszerét. Az Ószövetség aratási jelenetei vezetnek át az itáliai tájképekhez. Appeggi, Tivoli és Campagna vidékeit gyermekei is szívesen választották témának: ifjabb Markó Károly, Markó András és Markó Ferenc munkásságát még soha ilyen gazdagságban nem mutatták be, de látható Markó Katalin egyetlen ismert festménye is.
Infó: www.mng.hu
Új idők új szele. A kiállításhoz blog is kapcsolódik (marko2011. blogspot.com), amelyen a kurátorok beavatják az olvasókat a kiállítás műhelytitkaiba, és válaszolnak a kérdéseikre. Aki szeretne még több érdekes részletet megtudni az egyik legismertebb magyar festőről, szombatonként 11 órától tárlatvezetésen vehet részt.
origo.hu
Több furcsaság derült ki Magyar Péter egyik diákhiteles szerződéséről
