Miért volt szükség erre az előre hozott választásra?

A tavalyi közel kétharmados győzelmét követően ismételten jó eséllyel pályázik a miniszterelnöki székre Lettország eddigi sikeres válságkezelője. Valdis Dombrovskis tavalyi sikerét követően nem számolt azzal, hogy idén ismételten az urnák elé járulhatnak a választók, ennek ellenére nem tágít az euró 2014-es bevezetésétől. Lettországban a súlyos válságot követően, úgy tűnik, helyreállt a gazdasági helyzet, ezért vélhetőleg nem rúghatnak labdába a Moszkva-párti erők.

Előre hozott parlamenti választást tartanak szombaton Lettországban, miután július 23-án népszavazáson oszlatták föl a 2010. október 2-án megválasztott törvényhozást. A közel egy évvel ezelőtti voksolás a 2009-ben miniszterelnöki széket elfoglalt Valdis Dombrovskis sikerével zárult, annak ellenére, hogy a balti országban óriási visszaesést okozott a gazdasági világválság.

A válságkezelő miniszterelnök Egység pártja a voksok 31,22 százalékát szerezte meg, így 33 helyhez jutott a százfős törvényhozásban. A szociáldemokrata irányultságú Harmónia Központ 26,04, a Zöldek és Földművesek Szövetsége (ZZS) 19,68, a Nemzeti Szövetség 7,67, míg a Jó Lettországért koalíció 7,65 százalékot szerzett. Végül a kormányt 63 fő támogatta a parlamenti szavazáson.

Népszavazáson ért véget a parlamenti ciklus

Az országban a politikai hangulat az idei államfőválasztás előtt izzott fel azzal, hogy az addig esélyesnek tartott, hivatalban lévő Valdis Zatlers korrupcióval vádolta meg a parlamenti képviselőket, és népszavazást kezdeményezett május 28-án az országgyűlés feloszlatására. Vélhetőleg emiatt a kezdeményezés miatt a parlament június 2-án Andris Berzinst választotta meg új államfőnek, aki július 8-án tette le a hivatali esküjét. A július 23-i népszavazáson 44,73 százalék járult az urnákhoz, amelynek 94,3 százaléka voksolt igennel a parlament feloszlatására.

Az új választások előtt egyértelműen látszik, hogy a súlyos válságba süllyedt Lettországnak egy nagyon szigorú programmal sikerült a gazdaságot növekedési pályára állítania. Az ország képes volt visszatérni a nemzetközi piacokra, a kormányzás sokkal hatékonyabbá vált, és így megkezdték a 2009-ben az IMF-től fölvett 7,5 milliárd eurós hitel visszafizetését. Egyes vélemények szerint az emberek többsége azért támogatta a parlament feloszlatását, hogy a jövőben is folytatódjon az ország gazdasági kilábalása.

Nagyon sokat javult a helyzet

A Lett Nemzeti Bank legfrissebb jelentése szerint az ország visszanyerte a versenyképességét, míg a termelékenység és a bérek közötti különbség minimálisra csökkent. Hasonlóképpen az export is jelentős felfutást könyvelhetett el azzal, hogy 2010-ben 30 százalékkal bővült a korábbi évhez képest, így a lett eredmény a legjobbnak számított az Európai Unióban. Megkezdődött a külföldi befektetők visszaáramlása, és a nemzetközi hitelminősítők is egyre jobb megítélés alá vették az országot. A gazdaság már hetedik negyedéve növekszik, legutóbb 5,3 százalékot mértek, míg a munkanélküliség 20-ról 12 százalékra csökkent.

Nem sok babér teremhet a Harmóniának

A szombati választáson a pártok arra törekednek, hogy a javuló gazdasági helyzet mellé a politikai teljesítmény is „felnőjön”. A július 23-i népszavazást követően a Néppárt és vele együtt a Jó Lettországért párt teljesen megsemmisült, a kormánypárti Egység is beolvasztott magába több erőt, míg a korábbi elnök Zatlers létrehozta a Reform Pártot. Ezek a változások egyértelműbbé tehetik a politikai tájat, és a választók sokkal könnyebben dönthetnek az erők között.

A legfrissebb felmérések szerint a választást a Harmónia Központ nyerheti a voksok 20,3 százalékával. Az Egység 13,6, a Reform Párt 11,4, a ZZS 8,4, míg a Nemzeti Szövetség 6,4 százalékot szerezne. A legnagyobb kérdés, hogy mely pártok lesznek képesek a kormányzáshoz szükséges 51 képviselői hely megszerzésére. Jelenleg úgy tűnik, hogy az Egység és a Reform Párt fog koalíciót kötni a választások után, míg a többi párt egyértelműen elutasítja a Harmónia Központtal való együttműködést. A szociáldemokrata irányultságú erő mindegyik párttal hajlandó lenne koalíciót kötni, azonban sokan őket Moszkva érdekei képviselőinek tartják, ezért ódzkodnak ennyire tőlük.

A pártok programjai nagyrészt hasonlóak, leszámítva a harmóniásokat, akik ellenzik az ország 2014-es csatlakozását az euróövezethez. Az ország egyharmadát kitevő orosz ajkú népesség képviselőjeként fellépő erő a felmérések szerint a legutóbbi parlamenti választás előtt is az első helyen állt, ennek ellenére nem sikerült nyerniük. Vélhetőleg a lettek többsége most is az esetleges orosz orientáció ellen fog voksolni, a kérdés csak az, hogy Dombrovskis marad-e a miniszterelnök.

(Baltic Review, MNO)