Nagyon jó hozamra számítanak

Az elmúlt évek legjobb napraforgóhozamára számítanak Vas megyében; a hektáronkénti termésátlag 2,5-2,6 tonna volt, ami Vas megyében nagyon jó eredménynek számít – közölte Márkus Antal mezőgazdasági szaktanácsadó.

MNO
2011. 09. 16. 5:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 10 500 hektárnyi napraforgó 10-14 százalékát aratták le, de megérett már a kukorica is, várhatóan szeptember végén, október elején elkezdődhetnek a betakarítási munkák. Idén a korábbi évekhez képest több mint 200 órával több volt a napfényes órák száma, ami „meglátszik a kukoricatáblákon” is. A növény érésében megközelítőleg 10 napos előny van, a „gyorsérés” miatt azonban vannak olyan táblák is, ahol a vízhiány miatt szárad a kukorica.

A 32 ezer hektáron termelt kukorica hektáronkénti becsült átlaghozama 6,7-6,8 tonna lesz, ami megközelítőleg azonos az elmúlt tíz év átlagtermésével. Az előrejelzések szerint viszont jobb lesz a víztartalma, mint a korábbi években. Ha 16-17 százalékos víztartalommal be tudják takarítani a termést, akkor „levegőztetés” után már nem lesz szükség szárításra – magyarázta a mezőgazdasági szaktanácsadó. Az értékesítésről azt mondta, hogy csökkent a napraforgó ára; korábban a termésre tonnánként 110-115 ezer forintért lehetett előszerződéseket kötni, de most, az aratás időszakában 95-96 ezer forintos áron lehet csak értékesíteni. A kukoricát várhatóan a takarmánybúzával megközelítő áron, 40-45 ezer forintért lehet eladni.

Márkus Antal szólt arról is, hogy a nyári esőzés jót tett a napraforgónak és a kukoricának, kifejlődtek a fejek és a szemek. A mostani szárazság – augusztus huszadika óta nem volt számottevő eső Vas megyében – sem okoz gondot a betakarításnál, inkább az azt követő talajmunkát és a vetési munkákat nehezíti. A tervek szerint egyébként idén több lesz az őszi vetés, mint az elmúlt években. A vetésterület 60 százalékát, mintegy 68-70 ezer hektárt ősszel szeretnék bevetni a gazdák. Így négy év után először lenne nagyobb az őszi vetések aránya, mint a tavasziaké, ami hosszú távon nagyobb biztonságot jelent a termelőknek – hangsúlyozta Márkus Antal.

A repce vetésterülete a tavalyihoz hasonlóan 20-22 ezer hektár körül alakul. Kétharmadát már el is vetették; ahol jó talajmunkát végeztek, szépek az augusztusi vetések, de a földek közel felén még nem kelt ki a növény. Ha csapadékos idő lesz, akkor még lehet ezeken a területeken is „normális hozam”, de ha a vízhiány miatt kiszáradnak, és nem tud kikelni a mag, akkor a gazdáknak meg kell fontolniuk, hogy felszántsák és mást vessenek helyette.

A búza vetésére is megkezdődött már a felkészülés, de – részben a munkagépek kapacitáshiánya miatt – néhány termelőnél a tarló még nincs „feldolgozva”. Júliusban még bőven volt csapadék, így aratás után azonnal el lehetett volna végezni a tarlómunkákat. A gazdák egy része valószínűleg arra számított, hogy bőven lesz csapadék, de most már szárazak a földek, így nehezebb lesz az elmaradt munkákat elvégezni – hangsúlyozta a Márkus Antal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.