A meglehetősen népes, 300 ezer fős indián törzs még 2007-ben szavazta meg, hogy módosítja saját alkotmányát, és ennek révén kiebrudalja soraiból a volt rabszolgák ivadékait, továbbá mindazokat, akik nem indiánok. Csaknem háromezer emberről van szó, akik a minap meg is kapták „elbocsátó csúf üzenetüket”, amely szerint a törzs megvonja tőlük tagsági státusukat, ennek révén egészségügyi ellátásukat, kedvezményes lakhatásukat, élelmiszer-juttatásukat és egyebeket.
A négy év késlekedésnek az volt az oka, hogy a törzs vezetése megvárta az Egyesült Államok legfelső bíróságának döntését az ügyben, amely végül a múlt hónapban született meg, és jóváhagyta a cherokee alkotmány 2007-es módosítását, ezzel pedig a kiűzést.
Törzsi – közösségi – tulajdonban sohasem voltak fekete rabszolgák a cherokee-knál, ám néhány tag birtokolt belőlük. Az észak-amerikai polgárháborúban a törzs a déliekhez csatlakozott, a szövetségi kormánnyal 1866-ban kötött szerződés tett pontot a „hadiösvény” végére.
A megállapodás nemcsak a törzsben élő felszabadított rabszolgáknak adott a született cherokee indiánokéval teljesen egyenlő jogokat, hanem azok leszármazottainak is. Ezt módosította a törzs 2007-ben szavazással – 76 százalékos többséget kapott a változtatás –, és ezt hagyta jóvá a minap a legfelső bíróság, az elűző leveleket viszont nem hagyta szó nélkül a kormányzat.
Az indiánügyek hivatala kedden felszólította a cherokee törzset, hogy állítsa vissza a volt rabszolgák leszármazottainak jogait, mert ha nem teszi, érvénytelennek minősül a szeptember 24-re tervezett törzsfőnökválasztás. A cherokee vezetés úgy véli, hogy a törzsnek alapvető joga van meghatározni saját nemzeti identitását és dönteni arról, hogy kik a törzs tagjai. Szerintük a 2007-es szavazás erről szólt, nem pedig faji alapú kizárásról.
(MTI)
origo.hu
Életveszélybe került több katasztrófaturista a Dunakanyarban - videó
