Barcza György hozzátette: annak kamata ugyan 4 százalék körüli – míg hazánk nemrég 6-7 százalékért bocsátott ki kötvényeket dollárban –, de ez a gazdasági függetlenedés ára. Így ugyanis nem lesz pénzügyi felügyelet alatt az ország. Barcza György szerint az idő előtti hitel-visszafizetést a befektetők is jól fogadják majd. A K&H Bank elemzője az egyetlen kockázatot abban látja, hogy az IMF–EU-hitel visszafizetése miatt csökkennek az ország tartalékai, de szerinte még így is megéri.
Megtisztulhat a gazdaság
A gazdaság megtisztulásához vezethet, ha a jövőben nem alapíthat új céget az, akinek előző vállalkozása adótartozással szűnt meg – mondta Csorbai Hajnalka, a cégelemzéssel foglalkozó Opten Kft. stratégiai igazgatója a Lánchíd Rádióban. Szerinte azonban fontos pontosan szabályozni, hogy a cégalapítási tilalom kire vonatkozik, a tulajdonosra, az ügyvezetőre, esetleg a volt tulajdonosra vagy ügyvezetőre, ugyanis sokszor hajléktalanok nevére íratják a vállalkozást.
Időszerű döntés az árfolyamgát
Meglepően nagy volumenű, hathatós és egyértelmű intézkedésnek tartja a Banki Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára, hogy a kormány lehetőséget adna a devizahitelek rögzített árfolyamon való, egyösszegű visszafizetésére. Lénárd Mariann a rádiónak úgy vélekedett: végre nem az embereknek kell elszenvedniük a válság minden pluszterhét. A döntés után nem csak azok kerülnek kedvező helyzetbe, akik megtakarításukból fizetni tudnak: így már megéri eladni az ingatlanokat akár valamennyivel az értékük alatt is. A főtitkár a referencia-kamatláb bevezetését is nagyon jó, régóta időszerű döntésnek tartja. Ez ugyanis átlátható helyzetet teremt. A referencia-kamatláb azt jelenti, hogy nem az egyes bankok, hanem külső, nem piaci szereplő határozza meg a maximális kamatot.
Ausztria meglepődött
Ausztria nincs hozzászokva ahhoz, hogy a magyar kormány olyan döntést mer hozni, amely sérti gazdasági érdekeit – mondta Boros Imre közgazdász. A volt PHARE-ügyi miniszter szintén a Lánchíd Rádiónak nyilatkozva úgy látja: ez magyarázza a mostani, indulatos reakciókat – jóllehet, a bankrendszert az egyösszegű hitel-visszafizetés nem rendíti meg. A közgazdász úgy véli, hogy a jegybank felelőssége a devizaalapú hitelezés elterjesztésében megkérdőjelezhetetlen, ugyanis az MNB politikája kizárta az ésszerű hitelfelvétel lehetőségét. Olyan spekulatív rendszer alakult ki, amely ahhoz vezetett, hogy a bankok nem hiteleznek, hanem a Magyar Nemzeti Bankban tartják a pénzt. A vezetés azonban az általa okozott baj mögé tud bújni – állítja Boros Imre.
(Lánchíd Rádió)
origo.hu
Életveszélyes jelenetek Budapesten, a Parlamentnél fürdőztek fiatalok a Dunában - videó
