Olyan a helyzet, mint a nagy összeomlás idején?

Bár a monetáris tanács szinten tartotta a jegybanki alapkamatot, a jelenlegi piaci helyzet Bebesy Dániel véleménye szerint sok tekintetben hasonlít a 2008–2009-es szituációhoz, amikor a gyenge növekedési kilátások ellenére a jegybank végül rendkívüli kamatemelésre kényszerült, míg Suppan Gergely a következő egy év során nem számít kamatcsökkentésre. A Buda-Cash Brókerház elemzője szerint a kamatemelési várakozások lassan beépülhetnek az árazásba. • Mihez készítik elő a talajt? • Simor devizával segítené ki a bankokat • Nagyobb bővülést jósol hazánknak az IMF, mint az euróövezetnek • Nem tartanak az euró „kimúlásától” • Volt javaslat 25 bázispontos emelésre

Bebesy Dániel, a Budapest Bank portfólió-menedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy az MNB az országkockázati megítélés gyors, látványos romlása ellenére egyelőre nem változtatott az alapkamaton. A jelenlegi piaci helyzet véleménye szerint sok tekintetben hasonlít a 2008–2009-es szituációhoz, amikor a gyenge növekedési kilátások ellenére a jegybank végül rendkívüli kamatemelésre kényszerült. Ez a forgatókönyv a következő hetekben sem zárható ki – tette hozzá. A jelenlegi negatív nemzetközi környezet, az eurózóna válsága hasonló, ha nem nagyobb kockázatot jelent, mint annak idején a Lehman-összeomlás volt, emellett a hazai különutas gazdaságpolitika is extra kockázati tényező az ország számára – tette hozzá.

A múlt héten bejelentett adóemelések miatt az inflációs kilátások is romlottak, és sajnos Magyarországon a gyenge hazai fogyasztás ellenére ezek az árszínvonalat emelő sorozatos „egyszeri” sokkok negatívan érintik a várakozásokat – mondta. A hazai monetáris politika így, Bebesy szerint, kényelmetlenebb helyzetben van, mint Csehországban vagy Lengyelországban, ahol szintén emelték az áfát, azonban a jobb inflációs múlt miatt az ottani jegybankoknak ezekre nem kell feltétlenül reagálniuk. A jelenlegi helyzet alapján tehát úgy néz ki, hogy a gyenge növekedés ellenére a következő időszakban nagyobb esélyét látjuk a monetáris szigorításnak – mondta.

Erősödő stabilitási kockázatok

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint az inflációs kilátások az utóbbi időben javulni látszottak ugyan, a kormány adóemelési tervei (jövedéki adók, áfa) miatt a jövő évre várt inflációs pálya érdemben, 1-1,2 százalékponttal felfelé módosulhat. Ez azt is jelenti, hogy a korábbi várakozásokhoz képest a 3 százalékos inflációs cél teljesülése jövőre sem lehetséges. Az MNB feltehetően egyszeri hatásnak tekinti az adóemeléseket, ami 12 hónap elteltével eltűnik az inflációból, azonban a másodkörös hatások, az inflációs várakozások magas szinten történő beragadása miatt az elemző szerint az óvatosság indokolt marad. Ameddig erre nincs bizonyíték, a monetáris politikának nem kell válaszolnia szigorítással – vélte.

Ugyanakkor az utóbbi időkben erőteljesen felerősödtek a stabilitási kockázatok, amelyek egy része külső eredetű, azonban a kormány devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos intézkedései jelentős kockázatokat okoznak a pénzügyi rendszernek. Mindezek miatt a piaci árazásokban meglévő kamatcsökkentési várakozások teljesen kiárazódtak – fogalmazott. A következő egy év során így nem számít kamatcsökkentésre, kamatemelés pedig elsősorban a kockázatok felerősödése, jelentős forintgyengülés, illetve a kockázati felár növekedése esetén lehetséges Suppan szerint. „A legvalószínűbbnek az alapkamat 6 százalékos szinten tartását tartjuk, azonban a felfelé mutató kockázatok erősen megnövekedtek” – jegyezte meg.

Érdekes lesz a szavazás

Fazekas Péter, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint Simor András megfogalmazása arról, hogy a monetáris tanácsi tagok túlnyomó többsége a kamat szinten tartására voksolt a 25 bázispontos kamatemelési javaslattal szemben 6:1-es, vagy legfeljebb 5:2-es szavazati arányt jelenthet. Hozzátette: érdekes lesz majd a jegyzőkönyvből kiderülő szavazás, hogy az új tagok hogyan voksoltak. A mostanit megelőző kamatdöntő üléseken ugyanis viszonylag izgalmaktól mentes volt a szavazás, hiszen nem volt indoka sem a monetáris enyhítésnek, sem a szigorításnak – mondta. Hozzátette azt is, hogy a kamatemelési várakozások lassan beépülhetnek az árazásba.

(MTI)