A 28 hektáros területen a napokban kezdődött el a szüret. A szőlőszemek egészségesek, bár az ültetvény egy kisebb részét három héttel ezelőtt jégverés érte. A „rothadást” sikerült kivédeni, a sérült szemeket kiszárították – említette meg Veress János, hozzáfűzve, hogy a nyár közepén meg az óriási szárazság és hőség okozott gondot, ezért fokozottan oda kell figyelni a szüretre, a cukorfokra és a savtartalomra. A szőlész-borász szakember szerint a prognosztizáltnál várhatóan kevesebb szőlő terem az idén, ezért a jelenlegi, kilogrammonként 100-120 forintos nettó felvásárlási ár valószínűleg emelkedni fog.
A belföldi borok ára fajtától, minőségtől függően változik, így nagyon nehéz az árak alakulását előre meghatározni, bár Veress János úgy vélte, hogy az „elmúlt években is indokolt lett volna a minőségi borok árának észrevehető emelkedése”. A Vinum Veress Pincészet hazai piacra termel minőségi borokat. A szőlészetben elsősorban a fehér fajták – sauvignon blanc, olaszrizling, királyleányka, rizlingszilváni, zöldveltelini, chardonnay fajták – találhatók meg. A Balatoni borvidéki régióhoz tartozó területet a finom savakban gazdag, illatos, karakteres borok jellemzik, mint például az olaszrizling, rizlingszilváni, chardonnay, pintes és zöldveltelini, de a hagyományos magyar fajták mellett megtalálható a szürkebarát és sauvignon blanc is. A csáfordi szőlészetben kuriózumnak számít a pintes fajta – a legősibb, sötéthéjú, de fehérbort adó, magyar szőlőfajta –, ami csak a Veress pincészetben található meg. Veress János szerint igazi ritkaság, amelyből évente csak néhány ezer palacknyi terem. Íz-, illat- és zamatvilága teljesen egyedi, a múlt évszázadait idéző, rusztikus magyar termék.
A pintes bornak más fajtára nem jellemző, „sajátságos összetétele” van, klinikai tesztek igazolták, hogy szív- és érrendszeri problémák, trombózis megelőzésére kifejezetten ajánlott, mérsékelt fogyasztását cukorbetegeknek is javasolják – hangsúlyozta a szakember. A pintest a filoxéravész után eltűntnek hitték, de néhány tőkéjét 1968-ban megtalálták Cserkút mellett. Kutatások után 12 hektáros törzstelepet hoztak létre az ország különböző pontjain, de az „elmúlt évek viszontagságait mindössze 1,5 hektáros ültetvény élte túl” a Zala megyei Csáford környékén.
(MTI)

„Román földre” ment „vendégségbe” Magyar Péter, akit végül a Szózat is a falhoz állított