Előre hozott választásokat tartanak csütörtökön az 5,5 millió lakosú Dániában, ahol az ország történetében először választhatnak női miniszterelnököt. A világ egyik leggazdagabb államát 2001 óta vezeti kisebbségben lévő jobbközép kormány, azonban a mostani felmérések szerint mindenképpen át kell, hogy adja majd a hatalmát.
Dániában a gazdasági válság már 2007-ben beköszöntött az ingatlanpiac összeomlásával, majd 2009-ben 5,2 százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény. A munkanélküliség több mint 5 százalékosra nőtt, amely bár az Európai Unióban rendkívül kedvező szám, de az ország történetében ez nagyon rossz adatnak számít. Bár a gazdaság 2010-ben növekedésnek indult, az államadósság folyamatos bővülése aggodalomra adhat okot.
Miniszterelnököt is cseréltek
A legutóbbi, 2007-es parlamenti választást a szavazatok 26,2 százalékával a jobbközép Venstre (V) nyerte, míg őket követték a szociáldemokraták (A) 25,5 százalékkal. Harmadik helyen a szélsőjobboldalinak tartott Dán Néppárt (O) végzett a voksok 13,9 százalékával. A Szocialista Néppárt (F) 13, a Konzervatív Néppárt (C) 10,4, a Szociálliberális Párt (B) 5,1, míg a Liberális Szövetség (I) 2,8 százalékot szerzett. A választást követően a Venstre és a Konzervatív Párt kötött koalíciót, amelyet a Dán Néppárt támogatott. A miniszterelnöki székben 2009-ben történt változás, mivel Anders Fogh Rasmussent a NATO főtitkárává választották, helyét Lars Lokke Rasmussen foglalta el.
A választási kampányt természetesen a gazdasági témák uralták köszönhetően annak, hogy sokak szerint Dánia nem biztos, hogy a legjobb úton halad. A kabinet még augusztus végén mutatta be a jövő évre szóló büdzsé tervezetét, amely 16 milliárd dolláros hiánnyal számol. Az idei 3,8 százalékos GDP-arányos hiány így 4,6 százalékra szaladhat föl. A helyzetet csak rontja, hogy a második negyedévben csupán egy százalékkal bővült a gazdaság.
Be kell lökni a gazdaságot
Az ország gazdaságát „be kell lökni”, jelentős forrásokat kell biztosítani az infrastruktúra fejlesztésére, valamint az oktatásra – erről már Helle Thorning-Schmidt, a szociáldemokraták vezetője beszélt. Rasmussen, aki korábban pénzügyminiszter is volt, óva intett attól, hogy az ellenzék az adók növelésével és az államadósság bővítésével segítsen az országon. Felmérések szerint a 44 éves Thoring-Schmidt lehet az új miniszterelnök, mivel a választásokat követően támogatásáról biztosította a Szocialista Néppárt és a Szociálliberális Párt is. Rasmussen a választások kiírásakor elmondta, hogy szeretné folytatni a kormányzást a konzervatívokkal, de nem kíván miniszteri posztokat juttatni a néppártnak.
A legfrissebb felmérések szerint a két legnagyobb párt közötti különbség egyre kisebb, de mivel a Venstre koalíciós társai lényegesen rosszabbul állnak, mint négy éve, így a kormányváltás egyre biztosabbnak látszik. A szociáldemokraták 25,3, míg a legnagyobb kormánypárt 23,8 százalékon áll. A mostani állás szerint az ellenzék 92, míg a kormánypártok 83 mandátumot szereznének a 179 fős parlamentben. Fontos tudni, hogy a Feörer-szigetek és Grönland négy főt delegál a Folketingbe.
A külpolitikával nem foglalkoztak
Egy általános érzés, hogy az embereknek elege van a Dán Néppártból – mondta el a dpa német hírügynökségnek Lars Bille, a koppenhágai egyetem politikatudományi docense. A 2011-es kampány sokban különbözik a 2001-es, a 2005-ös és a 2007-estől, mivel a gazdaság vált a legfontosabb kérdéssé – tette hozzá. Bille szerint még mindig nagyon sok szavazó nem döntette el, hogy kire voksol majd csütörtökön. A szakértő arról is beszélt, hogy a dánok a jobbközép erőket tartják inkább kompetensnek a gazdasági kérdésekben, míg a szociáldemokratákat a jóléti állammal kapcsolatos ügyekben.
Érdekesség, hogy a választási kampányban nem kapott nagy szerepet a bevándorlás ügye, az afganisztáni misszió, ahol 42 dán katona vesztette életét 2002 óta, valamint az Európai Unióval kapcsolatos témák sem, annak ellenére, hogy 2012. január elsejétől Dánia lesz a soros elnök.
(reuters.com, AP, MNO)
origo.hu
Az áradó Dunában úsztak, kajakoztak a katasztrófaturisták
