Miután sarokba szorítottak bennünket, elkezdték a feltételeket diktálni. Ez nemcsak rám, de a nemzetre nézve is megalázó, ezt pedig nem hagyhatom – fakadt ki kemény hangon a múlt héten Viktor Janukovics ukrán elnök az Oroszországgal szemben kiújult gázvita kapcsán. A mondatok mögött egy újabb problémás fűtési szezon réme rejtőzik.
Ukrajna azért kongatja a vészharangot, mert jelenleg – a Gazprommal fennálló szerződés szerint – meglehetősen drágán kapnak földgázt az orosz partnertől: Kijev még néhány európai uniós államnál is többet fizet a fűtőanyagért. – Ukrajna nagy pénzöszszegeket veszít a jelenleg hatályos orosz gázszerződéssel, és ha Oroszország nem kínál fel kedvezőbb feltételeket, akkor az ügyet a nemzetközi bíróság elé terjesztjük. Mindazonáltal remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, és sikerül megállapodni más feltételekről is – jelezte az ukrán elnök.
Oroszország részéről azonban csak meglehetősen szigorú feltételek mellett mutatkozik hajlandóság a tárgyalásra. – Folyton árcsökkentést kérnek. Azt hittem, érthető javaslatot tettünk: ha kedvezményt akarnak a gáz árára, integrációs térségünk – az orosz–fehérorosz– kazah vámunió – tagjává kell válniuk. Vagy ha ezt nem akarják, tegyenek Oroszország számára kifizetődő üzleti javaslatot. Olyat például, mint a fehérorosz ajánlat a gázszállítási rendszer eladásáról – fogalmazott ugyancsak a múlt héten Dmitrij Medvegyev orosz elnök a távirati iroda tolmácsolása szerint. Az első kitétel teljesítésével Ukrajna az Európai Uniótól távolodna, míg az utóbbi esetén a gáztranzit válna megbízhatóbbá. Ha ugyanis a Gazprom felügyelné az ukrán szállítóvezetéket, akkor nem fordulhatna elő az, ami 2009 januárjában. Emlékezetes, akkor az orosz fél elzárta az Ukrajnába tartó gázvezeték csapját.
Kijev azonban egyelőre úgy tűnik, egyik felkínált javaslatról sem hajlandó tárgyalni. Az általuk elképzelt megoldás az ukrán gázcég, a Naftogaz – amely jelenleg a tranzitot felügyeli – átalakítása lenne. Két hete legalábbis erre adott utasítást Viktor Janukovics. Az elnök azzal indokolta a döntést, hogy a lépés az Európai Unió energetikai jogszabályaihoz való igazodáshoz szükséges. Mikola Azarov ukrán miniszterelnök ugyanakkor kifejtette: a Naftogaz átalakítása maga után vonja a társaság által 2009-ben aláírt, tíz évre szóló orosz– ukrán gázszállítási szerződés felülvizsgálatát. – A Naftogaz gazdasági szereplőként megszűnik létezni, egy idő múltán teljesen más vállalatok működnek majd, és így minden ma érvényes szerződést felül kell vizsgálni – szögezte le. Mint Azarov jelezte, a Naftogazt több önálló részre bontják: lesz például gázkitermelő vállalat vagy külön gáztranzitcég. A cég egyes darabjai pedig tőzsdére kerülnének, amiből az ukrán kormány 10-12 milliárd dollár bevételt remél.
Moszkva ugyanakkor most már – a korábbi gázválságokkal ellentétben – nem szorul rá annyira Ukrajnára, mint korábban. Oroszország rendelkezik alternatív szállítási útvonallal, hiszen a héten elindult a Németországig vezető Északi Áramlat próbaüzeme. – Lépésről lépésre megszabadulunk a tranzitállamok diktátumától – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök a tesztelés kapcsán, ami figyelmeztetésként is felfogható Kijev számára. – Ukrajna hagyományos partnerünk. Mint tranzitország, megpróbál a helyzetéből hasznot húzni. Most azonban ez az előny eltűnik. Kapcsolataink ezzel egyre civilizáltabb jelleget öltenek majd – tette hozzá Putyin. Az Északi Áramlaton az első szállítmány hivatalosan novemberben indulhat el. A gázszállítások célpiacai között szerepel Németországon kívül Nagy-Britannia, Hollandia, Franciaország, Dánia és további uniós országok, így végső soron az osztrák határnál bejövő gázvezetéken keresztül akár hazánkba is eljuthat az északról érkező fűtőanyag.
origo.hu
Rost Andrea nem mondott igazat, ezt Menczer Tamás közös fotójukkal bizonyítja - kép
