„Vége a nagy tervezésnek, a ceruza táncának a papíroson”

Pályatársa, Finta József szerint Makovecz Imre a magyar kultúra egyik vezéregyénisége volt, nemcsak az építészet, de az egész magyar kultúra területén hatott. Schmitt Pál köztársasági elnök közleményben tudatta, osztozik a család gyászában.

Az államfő keddi közleményében úgy fogalmaz: Makovecz Imre „tudta, hogy a magyar egy jobb sorsra érdemes, alkotó nép, amelynek nem csak múltja van. Hitte, követelte és építette a jövőt hatalmas lelkével, minden idegszálával, utolsó erejével.” „A »törődött kézfej« megpihen. Valami azonban folytatódik: Makovecz Imre arra a csillagösvényre lépett, ahová templomtornyai viszik fel a magyarok imáját” – áll a köztársasági elnök közleményében.

„Makovecz Imre bevégezte földi útját. Vége a nagy tervezésnek, a ceruza táncának a papíroson, vége a megharcolt feladatoknak, az országépítésnek, az örök aggódásnak, az értünk haragvásnak” – fogalmaz Schmitt Pál. „Fájdalmunk által is egy közösség, egy nemzet vagyunk” – zárul az államfő keddi közleménye.

„Gyönyörű álomvilágot” alakított ki

„Nagyon régóta ismertük egymást, sok évvel ezelőtt együtt alapítottuk azt a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA), amely most végre köztestületi rangra jutott. Már az, hogy ott, az alapításnál összejöttünk, mutatja, az építészetről, az épített világról vallott felfogásunk különbözősége ellenére sohasem tudtuk kikerülni egymást. Minden vitánk mellett tudtam és máig vallom, hogy ő az elmúlt fél évszázad egyetlen igazi magyar építész mestere volt” – fogalmazott Finta József, a Kossuth-díjjal szintén kitüntetett építész, akadémikus.

Mint hozzátette, Makovecz Imre egy „gyönyörű álomvilágot”, egyedi stílust alakított ki, visszanyúlva a Rudolf Steiner-i organikusságtól a Kós Károly- és Thoroczkay-Wigand-féle magyar népi szecesszióig. Ezekből az alapokból egészen egyedi építészetet hozott létre, és ennek az építészetnek óriási tábort is tudott szervezni.

Finta József az elmúlt két-három évtized termését emelte ki Makovecz Imre munkásságából: ekkor született többek között a paksi és a százhalombattai templom, a sárospataki művelődési ház vagy legfrissebb épülete, a makói fürdő, amelynek már nem érte meg az átadását. „Ezek mind események voltak a magyar építészetben, attól függetlenül, hogy valaki egyetértett az építésszel vagy sem” – hangsúlyozta a pályatárs.

„Azzal együtt, hogy sokan támadták, a mai magyar kultúra egyik vezéregyénisége volt, aki nem csupán az építészetre sugározta ki hatását, hanem a képzőművészetekre, a belsőépítészetre és a szobrászatra is, és általában az egész kultúrára. Ő a kultúra egészében gondolkodott, az MMA is ilyen alapon jött létre” – méltatta Finta József Makovecz Imre közéleti tevékenységét.

Finta József emlékeztetett arra, hogy építésztársa külföldre is ki tudta sugározni a maga hitét, és a világban méltatlanul kezelt magyar kultúrát az építészetben az ismertség szintjére emelte. „Függetlenül attól, ki ért vele egyet és ki nem, az egész magyar kultúra hasznára vált, amit Imre csinált” – fogalmazott.

(MTI)