„Erkel Bánk bán című dalművében több eredeti magyar zenei gondolat található, mint bármely másban” – állapította meg Mosonyi Mihály az opera 1861-es bemutatója után. Erkel ugyanis kettős anyagból: az olasz és francia operairodalom kész formáiból, valamint a verbunkos és népies magyar dalköltészetből építette fel operái formavilágát. Így lett nemzeti drámánkból nemzeti opera, melyet az akkori politikai viszonyoknak köszönhetően óriási sikerrel játszottak. A kortárs, Ábrányi Kornél így ír a bemutatóról: „... soha opera a politikai világban még nem játszott oly fontos, kiható szerepet, mint e válságos időszakban... A magyar hazafiság, kitartás, lelkesedés élesztő forrásává vált, s hatalmasan pótolta az erőszakosan feloszlatott országgyűlésen elnémított politikai szónoklatokat. Midőn hangjegyformában is kiadták az opera legszebb részleteinek zongorakivonatát: ezzel – a művet – teljesen beoltották az egyetemes nemzet vérébe.” E sorok megszületése után majd másfél száz évvel, a millenniumi ünnepségek részeként a Magyar Állami Operaház június 28-án a Bánk bánnal szerepel Pozsony városában, a reformkori országgyűlések helyszínén. Mint Fülöp Attila, az Operaház művészeti főtitkára elmondta, társulatuk – az Operaház énekesei, zenekara, kórusa – az elmúlt évtizedekben egyszer sem vendégszerepelt a szomszédos fővárosban, mint ahogy szlovák társulat sem jött Magyarországra. Régi álmuk teljesült tehát, amikor éppen az ezredfordulón éppen ezzel a drámával léphetnek fel a pozsonyi Nemzeti Színházban. Kerényi Imre rendezésében viszik színpadra az előadást; úgy, ahogyan az Operaházban jelenleg is játsszák. Valószínűleg sokan tudják, hogy a Bánk bán, ahogyan több mint ötven éve a hazai operaszínpadokon játsszák, nem azonos Erkel operájával. 1940-ben az Operaház akkori jeles mesterei azért dolgozták át az operát, hogy közelebb kerüljön egymáshoz Erkel operája és Katona drámája. Jóformán új operát varázsoltak Erkel zenéjéből és Egressy Béni szövegéből. Kerényi Imre rendezésében az a különleges, hogy reformkori környezetbe helyezte a Bánk bánt, ami a pozsonyi előadásnak érdekes színezetet ad Pozsony reformkori szerepe miatt. Klasszikus csapatot verbuváltak: Molnár András, Szinemann Bernadett, Melis György énekelnek főszerepet. Az előadásra egyébként elkészül a szöveg szlovák nyelvű változata is. A pozsonyi színház közel 130 éves történetében a Bánk bán bizonyosan műsoron volt a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben, de a XX. században talán egyszer sem. A millenniumi évben nem csupán a pozsonyiakkal erősödött meg a kapcsolat. Kijevvel és Zágrábbal is folynak a tárgyalások, a zágrábiak Zrínyi-darabbal lépnek fel Budapesten.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
