Sármellék, Balaton Airport

Az egykori szovjet katonai repülőtéren, a sármelléki légikikötőben tavaly 390 pilóta 1340 művelethez kért le- és felszállási engedélyt, és több mint hétezer külhoni turista érkezett charterjárattal a délnyugat-balatoni reptérre. Siófok-Kiliti sportrepülőtéren 335 belföldi és 304 kisgép ért földet. Az üdülőváros melletti légikikötőt gyakran üzletemberek is igénybe veszik. Vannak, akik egy-két órás tárgyalás után visszarepülnek hazájukba, ám a könynyű testű gépekkel érkezők túlnyomó hányada Kilitiből indul magyarországi légi túrára.Bizonyára sokan emlékeznek még azokra a megdöbbentő képsorokra, amelyek a „szovjet fegyverbarátaink” által hátrahagyott sármelléki repülőtér mellett készültek a MIG-ek és a Szuhojok távozása után. Lángolt a családi házak kútjaiból felhúzott és meggyújtott „ivóvíz”, merthogy a reptér körzetében – a gépek hanyag tankolása miatt – kerozintól volt szennyezett a talaj. Tíz év alatt sok minden történt Sármelléken. A Balaton Airport Közép-Európa egyik népszerű légikikötőjévé vált. A dunántúli egyetlen betonpályás polgári reptérre keletről és nyugatról egyaránt érkeznek hévízi gyógyüdülésre vágyókat szállító charterjáratok.– A Crossair Saab–2000 huszonnyolc, a Samara Airlines két, a Gazpromavia öt nagygépe landolt a múlt évben Sármelléken, a Jet és a Jetpetrop mentőgépei pedig 32 alkalommal kértek le- és felszállási engedélyt – tudtuk meg Zóka István repülőtér-igazgatótól. – A Crossair légitársaság idén már a nyolcadik szezonját kezdte meg heti egy járattal, Oroszországból pedig több mint egy tucat géppel, Yakkal, TU–154-essel és Boeing–735-össel érkeznek a balatoni vendégek. Németországból (Berlinből és Baden-Badenből) heti egy-egy alkalommal érkezik gép, és nem kizárt, izraeli és angliai légitársaságok is „feliratkoznak” a Sármellékre irányított turistajáratok listájára – mondta lapunknak Zóka István.Sármellék infrastruktúrája mindazonáltal sürgős rendbetételre szorul. A zalavári és a sármelléki önkormányzat közös kft.-je gondozására bízott légikikötőre – a középtávú tervek szerint – hat-hét milliárd forintot kellene költeni.Siófok-Kiliti nyaranként a sportrepülők paradicsoma. Az első „fecskék” már április elején megérkeztek a mutatós küllemű repülőtérre, mely esténként fényárban úszik. Az úgynevezett ILS rendszer és a PAPI fénytechnikai berendezés idén még könnyebbé teszi azoknak az „égi huszároknak” a dolgát, akik sötétedés után érkeznek a repülőtér fölé. A kétezer méter hosszú éjszakai fénysor kitűnően eligazítja azokat is, akik a szomszédos Ausztriában vagy Németországban késő délután határozzák el, hogy átruccannak a Balatonhoz.– Az a tény sem elhanyagolható, hogy úgynevezett átrepülő gépként évenként csaknem ezer járat veszi igénybe Kilitit – mondta lapunknak Gruber Attila, az LRI–Zenit Sportegyesület elnökségi tagja. (Gruber Attila egyébként siófoki önkormányzati képviselőként és a Somogy Megyei Közgyűlés alelnökeként is szívén viseli a repülőtér sorsát.)Siófok-Kiliti repülőterét a (ferihegyi) Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság tartja kezében, ám arról is hallani, hogy fejlesztési terve iránt Siófok Város Önkormányzata és több üdülővárosi vállalkozó is érdeklődik. Hírek szerint a reptér közelében már igen magasak a telekárak.Ami pedig a legsürgetőbb teendőket illeti, Gruber Attila szerint még az eddiginél is nagyobb hírverést kellene csapni a kiváló adottságú és korszerű navigációs berendezésekkel felszerelt reptérnek. Mivel Siófok (a Balaton) immár a jópénzű külföldieket is hazánkba vonzza, a légi turizmus és az üzletember-találkozók egyik kulcsfontosságú légibázisára jóval nagyobb figyelmet kellene fordítani.Nem beszélve arról, hogy Kiliti – tavasztól őszig a sportrepülők egyik legkedveltebb „tanyája” – nyaranként pilótaképző kurzusokkal is csábít, és a kontinens legjobb hőlégballonosai is szívesen emelkednek itt a magasba a Balaton és a Balaton-felvidék lenyűgöző látványa reményében.