Az önkormányzatok nem terveznek kampányt

Hatályba lépett az önkényes lakásfoglalók elleni fellépést segítő jogszabály. Az eddigi gyakorlat szerint a lakástulajdonosok csak többéves bírósági procedúra után érhették el lakásuk kiürítését. Az új szabályozás azonban lehetőséget ad arra, hogy a települési önkormányzat jegyzője azonnal végrehajtandó határozatot hozzon a kilakoltatásról. A lapunk által megkérdezett önkormányzatok többsége örül a törvénynek, s alkalmazását mihamarabb szeretné megkezdeni.A július elsejétől hatályos törvény értelmében a jegyző határozatát azonnal végre lehet hajtani. A végzést a kilakoltatott a bíróságon megtámadhatja ugyan, ám ennek halasztó hatálya nincs: a jegyző utasítását így is végre kell hajtani. Juharos Róbert (Fidesz) országgyűlési képviselő, a törvény beterjesztője lapunknak elmondta: a korábbi gyakorlat szerint az elfoglalt lakás tulajdonosa – akár magánszemély, akár önkormányzat – évekig perelhette az önkényes lakásfoglalót, mire a bíróság ítéletet hozott. – Ezalatt az önkényesek teljesen lelakták az ingatlant, helyreállítása gyakran többe került, mint amennyit a lakás ért – mondta a politikus. Szerinte a maffia is rátette a kezét az üres lakásokra: szabályos címlistájuk van, a lakásfoglalóktól pedig pénzt kérnek a címek átadásáért. Juharos közölte: a túl hosszú bírósági eljárás azért sem célravezető, mert sokszor mire ítélet születik, más lakik a lakásban. Az önkényesek ugyanis összetartanak: ha valaki ellen eljárás indul, egyszerűen elcseréli az ingatlant egy másik önkényessel, így a lakástulajdonosnak elölről kell kezdenie az évekig tartó eljárást. Juharos szerint ezt egyszerűsíti az új szabályozás. Igaz ugyan, hogy a kilakoltatott megtámadhatja a jegyző határozatát, de ebben az esetben nem a lakás jogos tulajdonosa pereskedik, ráadásul az önkényes az eljárás ideje alatt nem használja az elfoglalt lakást.Budapesti körkép– A fővárosi VII. kerületi önkormányzat az önkényes lakásfoglalókkal szemben a jogszabálynak megfelelően fog eljárni – közölte lapunkkal Hajmási Zsuzsa kommunikációs titkár. Elmondta azt is: várhatóan minden egyes kilakoltatás előtt a konkrét esetet megvizsgálva döntenek majd, s ügyelnek arra, hogy az állampolgári és emberi jogok ne sérüljenek.Józsefvárosban folyamatosak a kilakoltatások, bár ezek egy része még a korábban megkezdődött bírósági határozatok alapján történik. A kerületben ma például négy lakásból költöztetik ki a lakásfoglalókat. Gotthard Gábor alpolgármester a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: jelentősen megkönnyíti a városrész helyzetét az új jogszabály. Józsefvárosban ugyanis rengeteg problémát okoz az önkényes lakásfoglalók nagy száma.– A VI. kerületben mindöszsze 30-35 lakást foglaltak el önkényesen. Ezek kivétel nélkül életveszélyes, kiürített, bontásra ítélt épületekben találhatók – tájékoztatta lapunkat Bakonyi József, a vagyonfelügyeleti igazgatóság vezetője. Elmondása szerint a közigazgatási hivatal fogja majd kijelölni azt a nem VI. kerületi eljáró jegyzőt, aki fellép a terézvárosi lakásfoglalókkal szemben. Bakonyi József úgy látja, hogy a törvény kedvező hatással lesz az intézkedésekre, eddig ugyanis a bírósági eljárások nagyon sok időt vettek igénybe.– Újpesten nem változik semmi a törvény hatályba lépésével, mivel a problémát eddig is kezelni tudták – mondta Derce Tamás polgármester. Kifejtette: egy önkormányzat által foglalkoztatott cég mindennap felkereste és jelenleg is felkeresi a kerület üresen álló lakásait. Derce Tamás ugyanakkor jónak tartja a törvényt, mert szerinte Magyarországon még nincs kellően védve az önkormányzati, közösségi vagyon. Úgy véli, megoldást kellene találni a köztartozások problémakörének törvényi szabályozására is.Kevés vidéki esetCsongrád megye két legnagyobb városában nem jellemző a tömeges önkényes lakásfoglalás. Sós Ferenc, a szegedi Épületkezelő és Fenntartó Rt. kezelési igazgatója lapunknak elmondta: három évvel ezelőtt több mint negyven lakást törtek fel a város különböző részein, de azóta őrző-védő szolgálatra bízták a felújításra váró, üres önkormányzati ingatlanok őrzését. Hódmezővásárhelyen sem kell elrendelni a kényszerkilakoltatást. Dubecz György jegyzőtől megtudtuk: egyedül az Észak utcában vannak gondok, ahová évekkel ezelőtt roma családok költöztek olyan épületekbe, amelyek csak jóindulattal nevezhetők lakásoknak. Az ott lakó több mint negyven család közül csak 14-nek van bérleti szerződése. A többiek nem fizetnek lakbért, de az önkormányzatnál fel sem merült annak gondolata, hogy esetleg ezeket a családokat kiköltöztessék. Egyrészt azért nem, mert megfelelő lakás híján képtelenek lennének fedelet biztosítani a fejük fölé, másfelől pedig bérleti díjra úgysem számíthatnának. Azt, hogy a családok milyen jogcímen maradhatnak továbbra is a már megszokott hajlékukban, Hódmezővásárhelyen senki nem firtatja. Örülnek, hogy egyelőre csend honol az Észak utcában.Kecskeméten az eltelt pár napban még nem hozott változást az önkényes lakásfoglalókkal szembeni eljárások szigorodása. A városban ugyanis – mint Peredi Katalin jegyzőtől megtudtuk – jelenleg nincsenek önkényes lakásfoglalók. Peredi szerint egyébként a korábbi jogszabályok is elegendő mozgásteret adtak a kilakoltatáshoz. Minden bizonnyal ez lehetett az oka, hogy – noha néhány éve élt még jogcím nélkül kecskeméti önkormányzati lakásokban egy-két család – mostanra valamennyit sikerült „kitenniük”. A város tehát most nem indít ilyen eljárást – folytatta Peredi Katalin, hozzátéve: a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal Kecskemétet jelölte ki, hogy a környező négy község és Kiskunfélegyháza ügyeiben eljárjanak. Nem kizárt, hogy rövid időn belül megkeresik majd a helyi jegyzők Peredit, eddig azonban még nem jelentkeztek. Az állampolgárok is kezdeményezhetik a kilakoltatást, ám eddig erre vonatkozó kérést sem kaptak a kecskeméti városházán.Ózdi aggályokAz országban talán Ózdon okozzák a legtöbb problémát az önkényes lakásfoglalók: korábban már két nagyértékű házat kellett felrobbantani miattuk. A kohászvárosban 170 önkényes lakásfoglaló kilakoltatásáról van bírósági végzés, amelyeknek nagy részét már végrehajtották. A megüresedett lakásokat felújítja az önkormányzat, a jövőben pedig csak kaució letétele után lehet bérlakáshoz jutni. Csiszár Miklós jegyző üdvözli ugyan az új eljárást, de aggályokat is megfogalmazott. Őt Miskolcra jelölte ki a hivatal a kiürítések elrendelésére, míg Ózdra miskolci kollégáját. Csiszár szerint a sok utazás miatt sok időbe kerül majd egy-egy ügy felgöngyölítése. Egyébként jelentős előrelépésként értékeli a jogsértések ilyen irányú viszszaszorítását. A kisebbségi és jogvédő szervezetek korábban ádáz harcot folytattak az önkormányzat ellen, pedig az csak a törvények betartására törekedett, eközben az önkényesek óriási adósságot halmoztak fel. Lakbértartozásuk eléri a 100 millió, közműtartozásuk a 300 millió forintot, a hátrahagyott lakásokban pedig átlagosan 800 ezer forint a kár.