Keményen ostorozták magukat a szomorú magyar kézilabdázók

Ha egy csapat a második félidő 10. percében hétgólos hátrányban van, s innen ér el döntetlent, akkor nincs az a megközelítés, amely kudarcként értékelné a mérkőzést. A magyar válogatott ezt élte át pénteken Svájc ellen a középdöntő első összecsapásán, mégsem jutott senkinek eszébe, hogy diadalittasan a levegőbe csapjon.

A magyar válogatott játékosai a férfi kézilabda-Európa-bajnokság középdöntőjének második csoportjának első fordulójában játszott Svájc - Magyarország mérkőzés végén a svédországi Malmö Arénában Fotó: Hegedüs Róbert Forrás: MTI Fotószerkesztõség

Amióta Chema Rodríguez a szövetségi kapitány, ilyen gyenge első félideje nem volt még Magyarországnak. A svájciak mintha vért ittak volna, úgy álltak a meccshez, mi meg csak néztük őket és futottunk utánuk és az eredmény után. Egészen bántó volt a sebességkülönbség, a mieink játékából hiányzott az ötlet és a kreativitás. Amolyan „majd csak lesz valahogy” érzése volt az embernek, s ha a magyar kapuban Palasics Kristóf nem úgy véd, ahogy, már az első félidőben minden eldőlt volna.

A kézilabda Eb középdöntője nem úgy indult, ahogy Chema Rodríguez gondolta Fotó: Hegedüs Róbert / MTI Fotószerkesztõség

A kézilabda Eb kétarcú magyar csapata

Amikor a második félidőben a svájciak hét góllal vezettek, fabatkát nem adtunk volna nemhogy a győzelemért, de még a pontszerzésért sem. Csak azzal biztattuk magunkat, hogy ez a svájci csapat képes volt kilenc gólos előny leadni Szlovénia ellen és veszíteni. A 40. perc tájékán látszott először, hogy Andy Schmid együttese mintha fáradna, a végére teljesen elkészültek az erejükkel. Az, hogy a magyar csapat nem sokkal a vége előtt ismét vezetett, maga volt a csoda, a kisebb csoda pedig az, hogy nem kaptunk ki, igaz, a győzelem is elmaradt. 

Az interjúzónában álldogáló magyarok arckifejezése egyértelműen a szomorúságot tükrözte. Sokan csak keresték a szavakat, nehezen találtak magyarázatot a történtekre. Sipos Adrián, akit az egész mérkőzésen folyamatosan ütöttek-vertek, bekötött orral érkezett. Egészen hihetetlen, mennyit kellett elszenvednie a magyar játékosnak, aki ennek ellenére készségesen nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. – Az most kevéssé érdekes, hogy mennyire fáj, amúgy nagyon fáj, de ennél is rosszabb, ha arra gondolok, mi történt velünk az első félidőben és a második játékrész elején. Álmosan kezdtük el a meccset, de az is lehet, hogy nem figyeltünk kellőképpen oda a svájci csapatra. Hogy e kettő közül melyik az igaz, azt most nehéz megmondani. Védekezésben egyáltalán nem azt a játékot mutattuk, amit megszokhattak tőlünk. Később sikerült ezen túllépni, a második félidőben már jobban mentek a dolgok, különösen támadásban. Megvoltak a helyzeteink, sokszor a svájci kapus nehezítette meg a dolgunkat. 

Nehezen lehet értékelni ezt a meccset, mert a pontmentés siker. Az sem rossz, ahogy nagyon mélyről visszajöttünk, ahogy harcoltunk, küzdöttünk, ezzel meg tudtuk mutatni, hogy a csapatban megvan az erő.

Úgy gondolom, ha a mérkőzés egy-két perccel tovább tart, akkor mi nyerünk. Jobban meg kellett volna becsülni a labdákat. Remélem, hogy ezen a tornán ez volt az a meccs, amelyen a legrosszabbul játszottunk – mondta Sipos Adrián.

A magyar válogatott szélsője, Imre Bence sem volt túlságosan boldog. – Furcsa meccs volt, de az biztos, hogy egyetlen csapat ellen sem szabad úgy kezdeni egy mérkőzést, ahogyan azt mi Svájc ellen tettük. Aki megnézte az ellenfél keretét, láthatta, milyen fantasztikus játékosokból állt a keretük. Az volt a szerencsénk, hogy nem bírták végig a tempót. Tudtuk, hogy ez bekövetkezik. 

Nincs bennünk boldogság, nem is lehet, sokkal nagyobb a csalódottság érzése. Ezt a mérkőzést meg kellett volna nyerni. Nem az bánt a legjobban, hogy a végén nagy nehezen megszerzett egygólos előnyt nem tudtuk tartani, hanem az, hogy akkor is elrontottunk pár helyzetet.

Sajnálom ezt az egészet. A végén már tényleg mindennel próbálkoztunk, az azért jó, hogy nem kaptunk ki és szereztünk egy pontot. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy 40 percen át úgy játsszunk, ahogy ezt tettük Svájc ellen. Mi nem Dánia meg nem Franciaország vagyunk, amely a második sorával is képes meccset nyerni, nekünk az elejétől a végéig folyamatosan koncentrálnunk kell. Nem vagyunk a világ legjobb csapatai között, de ahhoz, hogy ott legyünk, az ilyen mérkőzéseket meg kell nyernünk. Talán az sem volt jó, hogy mi voltunk ennek a mérkőzésnek az esélyesei. Belegondolva, aligha erről van szó, nem volt rajtunk extra nyomás. A lengyelek és az olaszok ellen sem volt – mondta Imre Bence.

Sipos Adrián és Ligetvári Patrik a Svájc elleni mérkőzésen Fotó: Hegedüs Róbert / MTI Fotószerkesztõség

A jövő dönti el, mit ér ez az egy pont

A megszerzett egy ponttal a magyar csapat jelenleg az ötödik helyen áll a II-es középdöntőben, amelyben a svédek négy góllal verték meg a szlovénokat. Ez azt jelenti, hogy a társházigazda az egyetlen százszázalékos csapat ebben a hatosban. Izland kikapott egy góllal a horvátoktól, ez viszont kissé összekavarta a tabellát. A szombati szünnap után vasárnap 15.30-tól a magyarok a szlovénok ellen folytatják az Európa-bajnokságot.

A mérkőzés összefoglalója és a főszereplők értékelése: