Német nyaralókra várnak a Balatonnál

A kánikulai meleg gyorsabban érkezett, mint a korábbi években, ám a hazai és a külhoni nyaralók idén is ugyanúgy megvárakoztatják a „szezonmunkás balatoni vállalkozókat”, mint régebben. A tó vize tiszta, a strandvendég viszont még kevés, és nincs zsúfoltság a Balaton huszonhárom kempingjében sem. A divatcikkárusok álmos unalommal kínálják portékáikat, és a népszerű vendéglők pincéreinek arcán sem látszanak még az előző éjszaka túlhajszoltságának jelei. Az alig több mint egy hónapos főszezonra berendezkedő tóparti vendégvárók a „Balaton-párti” németek tömeges érkezésében reménykednek.A legfürgébbek az idén is a Mahart Balatoni Hajózási Rt. forgalomszervezői voltak. Szántód és Tihany között már március 4-én megindult a kompforgalom, az első balatoni hajók pedig április 22-én futottak ki a tóra. Horváth Gyulának, a magyar tengeri flotta „admirálisának” minden oka megvan arra, hogy a hét végén induló hajózási főszezon sikerében bízzon, hiszen júniusban 25 százalékkal többen váltottak jegyet a balatoni hajókra, mint a múlt év hasonló időszakában, a kompokon négy százalékkal többen utaztak, és a hatalmas vízi járművek hét százalékkal több autóbuszt és személygépkocsit szállítottak Szántód és Tihany között. Noha némileg drágultak a hajójegyek – egy Siófok és Füred közötti menettérti út 1100 forintba kerül, Fonyódról Badacsonyba és vissza 680 forintért hajókázhatunk –, a Mahart állítja: a balatoni szolgáltatások (örömök) közül még mindig a hajókirándulás a legolcsóbb.Aki viszont kompra száll, némileg másképp látja ezt: a szántódi vagy a tihanyi révben 200 forintot kérnek a személyjegyért, a gépkocsikért 740-et kell fizetni, a lakókocsikat és a kirándulóbuszokat 3600 forintért úsztathatjuk át a magyar tengeren.A vitorlázás megszállottjainak is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, ha az összkomfortos Mahart-kikötőkben parkoltatják kedvenc hajójukat. A kisméretű vitorlás havi parkolási díja 17 ezer forint, ám aki a 30 négyzetméteresnél nagyobb alapterületű luxusjachtját akarja biztonságban tudni, annak havonta 32 ezer forint kikötőhasználati díjat kell lerónia. A luxusszolgáltatások (elektromos csatlakozás, a WC és zuhanyozó használati díja) további 30, illetve 55 százalékos költséggel járnak.Bizakodó szállodásokAz „ország nyári fővárosa” rangot kényesen őrző Siófokon pünkösdkor, a hivatalos balatoni szezonnyitón már szép számmal „forgott az idegen”. Az aranyparti szállodasoron magasodó, tizenkét emeletes Európában 87 százalékos volt az ágykihasználtság, és a további három Accor-szállodában, a Lidóban, a Balatonban és a Hungáriában is mozgalmas volt a háromnapos ünnep. A déli part exkluzív szállodáinak menedzsmentje 600 milliós nyári bevételben reménykedik, és bízik benne: idei forgalmuk 25-30 százalékkal meghaladja a múlt évit.Természetesen az Aranypart hoteljeinek napi hét- és húszezer forint közötti szobaárát a magyar vendégek közül csak igen kevesen engedhetik meg maguknak. A középosztálybeli hazai nyaraló kempingben ver sátrat vagy lakókocsit bérel, ám ha intim közegre vágyik, privát szállásadót keres fel.A Siotour kezelésében lévő egyik sátortáborban, a szemesi Vadvirág kempingben az előszezonban főként alsó középosztályhoz tartozó német házaspárokkal találkoztak. Ők nemcsak itt, hanem az északi part kempingjeiben is törzsvendégnek számítanak. A kempingben főznek, és nem adnak túl sok munkát a part menti vendéglősöknek. A kempingvezető szerint az itt megszabott elő- vagy főszezoni árak a német munkanélkülieket, kisnyugdíjasokat sem késztetik erőn felüli kiadásra. A főszezonban például egy kétgyermekes hazai vagy külhoni család lakókocsiban két hétig 80 ezer forintért nyaralhat.Aki egyedül, sátorral érkezik balatoni kempingbe, 1700 forintból megússza a napi ott-tartózkodást, egy négytagú család pedig naponta 3400 forintért élvezheti a rendezett és összkomfortos körülmények közötti kempingezést. Ha viszont az ember kilép a sátortáborból, és ebédre valót vásárol, gyakran a szívéhez kap a tóparti árak láttán. A dobozos tej „balatoni ára” ugyanis az otthoni 110 forinttal szemben 180-190, de feláras az ásványvíz és a lecsóba való paprika, paradicsom, szárazkolbász is.A soványka palacsintáért van, ahol egy százast is elkérnek, a tejfölös, sajtos lángost 250 forintért kínálják, 150 alatt nemigen adnak egy pohár kólát, és sörből is csak a legolcsóbbat mérik poharanként kétszázért.A Balatonnál a fürdés a legolcsóbb. A strandok egy része ingyenes, ám ahol belépőjegyet kell váltani, biztosak lehetünk benne: gazdag étel-, ital- és szolgáltatáskínálattal várnak bennünket. Vízibiciklivel nyolcszáz–ezer forintért tekerhetünk egy órán át, a metálkékre pingált kajakutánzatért pedig hétszáz forint is elég. Szörfórát viszont csak az vegyen, aki degeszre tömte a bukszáját, és a vitorlázás csínját-bínját sem ajánlatos balatoni főszezonban megtanulni.Néhány exkluzív balatoni strandon a sky bungee jumpingok csábítják halálugrásra a bátrabbját. Két éve még nyolc–tízezerért „jojózhatott” a gumikötélen a vállalkozó, idén már tizenötezret kérnek a csaknem ötven méter magasból „ledobott” hősködőnek. A balatoni strandokon – sokak szerint – egyébként a sky bungee a legriasztóbb „játékszer”.Júliusi dömpingBajorországban, Baden-Württembergben, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Schleswig-Holsteinban csak július 20-a után ér véget a tanítás, így a németek dömpingjére még jó három hetet kell várni. Tudják ezt azok a privát szállásadók is, akik a fizetővendég márkájából egészítik ki jövedelmüket. Csak becsült számok állnak rendelkezésre arról a több tízezerre tehető balatoni ingatlanról, amelynek lakói nyárra a sufniban – vagy eredetileg csónaktárolónak használt helyiségben – húzzák meg magukat, hogy a készpénzes vendégnek átengedjék lakhelyüket.Egy ötszemélyes privát apartmanért fejenként és naponként 1100 forintot kér a tulajdonos, ám a nyaraló egészének használatáért akár napi 15–20 ezret is felszámolhat. Mivel a kínálat évek óta jóval meghaladja a keresletet, a balatoni fizetővendéglátók az első számú közellenséget azokban a nepperekben látják, akik tekintélyes jutalék fejében – nem mindig jó szóval és békés eszközökkel – eltérítik a jól fizető külföldi vendéget eredeti szándékától, a kiszemelt nyaraló- vagy szobakiadótól.A Balaton-part jó néhány települése strandjának környéke immár sokkal inkább hasonlít egy isztambuli bazársorhoz, mintsem az igényes magyar kereskedelmet reprezentáló üzleti negyedhez. A siófoki Kálmán Imre sétány vagy a keszthelyi sétálóutca mutatós küllemű butiksoraival, üzleteivel szemben néhány kisebb üdülőhelyen úgyszólván minden bóvli eladható és megvehető. Bikinit már hetek óta „kedvezményes áron” kínálnak, a silány minőségű napszemüveget kilószám adják, a műanyag gyerekjátékok halmokban állnak, és hosszú sorokban kelletik magukat a felfújható gumicsónakok, matracok, úszógumik is. Irritáló látvány a „tipikusan magyar szuvenírként” kínált kőtömb őz-, szarvas-, vaddisznófejjel, vagy a védett madarak sokasága. A régiségkereskedők egynémelyike abban is bízik: van még kereslet a szovjet tiszti tányérsapkákra, zubbonyokra.A tó déli és északi partján – becslések szerint – hat-hétezer vállalkozó, kiskereskedő, vendéglátós, divatüzlet- és strandcikküzlet-tulajdonos próbál szerencsét. Jó részük „egynyári szerencsevadász”, így aztán gyakori, hogy egyazon üzlethelyiség évenként cserél bérlőt.Szigorú jogszabályokEgyébként az új jogszabályok leginkább őket regulázzák. A Kisosz Somogy megyei elnökétől megtudtuk: egy kiskereskedőnek manapság több mint száz jogszabálynak kell megfelelnie, s aki vétkesnek bizonyul, azt akár ötven-hatvanezer forint bírsággal is sújthatják az ellenőrző szervek, hatóságok.A munkavédelmi felügyeletnek is bőven ad nyári munkát a Balaton-part. Emberei szerint nemigen szürkül a balatoni feketegazdaság, amit az is igazol, hogy munkaszerződés nélküli alkalmazásért, fiatalkorú vagy külföldi foglalkoztatásért szezononként több tízmillióra rúg a bírságolás összege.