Balatoni szárazság

Az év első felében 200 milliméternél kevesebb csapadék hullott a magyar tenger körzetében, aminek kedvezőtlen hatása a nyár derekára nyilvánvalóvá vált. Mindazonáltal nem kell attól tartani, hogy „kiszárad a Balaton” – nyugtatta meg lapunk munkatársát Fejér Vilmos, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője. Azt azonban elmondta: igaz az is, hogy helyenként bűzlik a vízhiánytól szenvedő Sió-csatorna, amelybe egyelőre egy centiliternyi vizet sem ereszthetnek a Balatonból. Fenyvesen már egy kis sziget, úgynevezett gerend is kialakult.A Balaton átlagos vízszintje most 72 centiméter, ám helyenként már jóval alacsonyabb. Tíz éve 65, 1991-ben 70, 1992-ben 57, 1993-ban pedig 62 centiméteren állt a kánikulai vízmérce. Ez igen száraz periódus volt. 1996-ban 105 centis volt a nyári vízszint, s azóta minden évben csökken. Lehetséges, hogy újabb száraz periódusnak nézünk elébe – mondta a vízügyes vezető. Fejér Vilmostól megtudtuk: két és fél hónap alatt 105 centiről „fogyott” 72-re a Balaton vize, a tó idei párolgási vesztesége pedig hozzávetőlegesen 300 millió köbméter.A balatoni kirendeltségvezető cáfolja azokat a mendemondákat, melyek szerint úgymond önkényesen „bánnának a tó vizével”. Van egy szigorú üzemelési szabályzat, amelytől egy vízügyes cég sem térhet el – szögezte le. Hozzáfűzte: átérzik Vanyolai Sándor füredi vállalkozó bánatát, aki már hetek óta várja, hogy „felúsztassa” a Sión a Balatonba az újjávarázsolt Jókai hajót, ám kivételt vele sem tehetnek.A Sió-csatorna egyébként már április óta zárva van, a zsilipkapuk szigorúan őrzik a Balaton vizét, amely a Zalából sem kap utánpótlást, hiszen a tó vízgyűjtője is szenved az aszálytól. A siófoki székhelyű vízügyi kirendeltség dolgozói mindazonáltal ez idő tájt sem pihennek. Járőrhajóik emberei az engedély nélkül épített stégeket pásztázzák, és bejelölik: az üdülési főidény végén, szeptember 5-én melyik illegális hallesőt bontják le és szállíttatják a MÉH-telepre.Fejér Vilmostól megtudtuk: az engedéllyel épített horgászstégek október végéig maradhatnak a tóban, azt követően elindul az Óriás nevű vízügyes teherhajó, hogy fedélzetére vegye a feledékenységből hátrahagyott vízi építményeket.Különös látványnak lehetnek tanúi azok, akik ellátogatnak Balatonfenyves Csalogány utcai strandjára: négy napja a parttól mintegy százméternyire egy csaknem háromszáz méter hoszszú, harminc méter széles sziget „nőtt ki” a Balatonból. Fenyves polgármestere szombat este arról tájékoztatta lapunkat, hogy a hét végére újabb szigettel gyarapodott az üdülőhely: a községháza mögötti nagy strandon is „kilóg a tóból” egy jókora földnyelv. Lombár Gábor tavaly arról panaszkodott, hogy a nagybereki lápból barnásvörös színű, huminsavas víz ömlik a tóba. Igaz, ez az egészségre nem ártalmas, sőt gyógyhatású a huminsavas víz, a nyaralók menekültek a nem éppen esztétikus látványt nyújtó fenyvesi strandról. Most viszont a szomszédos üdülőhelyekről is a „fenyvesi csoda” hírére járnak, a németek – akik köztudottan a legtalálékonyabb balatoni üdülővendégek – pedig már „be is költöztek” a fenyvesi szigetre.A gerendeknek vagy partallóknak nevezett homokvárak (a „balatoni kis szigetek”) a század elején – az igen száraz esztendőkben – időnként meglepték a nyaralókat, a szakemberek viszont tudják: ez a Balaton-környék széljárásának különös, de igen ritka következménye. Az északi és északnyugati szél úgy „mozgatja át” a tó iszapját, hogy ennek következtében úgynevezett homokpadok keletkeznek.A fenyvesi „kis szigetek” is a természet ajándékai. Ám csak addig boldogítják a nyaralókat, amíg nem jön egy kiadós eső, amely megemeli a tó – a hét végi kánikulában tovább csökkent – vízszintjét.