Hévízi átalakítások a világörökségért

Európa legnagyobb meleg vizű tavát éppen kétszáz éve fedezték fel a mozgásszervi bántalmakkal kínlódók. Azóta a kontinens egyik legkedveltebb gyógyüdülőhelyévé vált Hévíz. A szomszédos Sármellék repülőterén ez idő tájt egymást érik a gyógyturizmust szolgáló nemzetközi charterjáratok. A település a világörökség részévé szeretne válni, ehhez azonban jelentős beavatkozásokra van szükség.A 49 ezer négyzetméter vízterületű, hatalmas tányérhoz hasonló tóról az első írásos emlékek 1328-ból valók, ám a gyó-gyulni vágyók csak a XIX. század elején fedezték fel az egzotikus tavirózsákkal ékesített vizet. Öt épület felhúzásával 1801-ben kezdett településformát ölteni az apró zalai helység, és ugyanebben az évben vetette meg lábát Hévízen a korabeli turizmus néhány fontos „intézménye” is: kocsmát, „vendégépületet”, lacikonyhát és kocsiszínt építettek az élelmes kereskedők.Rangos fürdőhellyé a Festeticsek jóvoltából a XIX. század végétől kezdett válni. Fontos állomása fejlődésének az 1945-ben átadott állami kórház. Az 1965-ös, első településrendezési terv után fantasztikus tempójú építkezés kezdődött az üdülőhelyen. A 13 emeletes, 416 ágyas SZOT-szállót, majd a nagy szanatóriumot „gyógyházak”, hotelek, panziók egész sora követte, és mint várható volt, az alig több mint négyezer állandó lakosú település napjainkra a vendéglátó és szórakoztatóhelyektől roskadozó városka lett.– Megálljt kell parancsolni a település továbbépítésének, és módosítani kell a városképet, hogy Hévíz továbbra is „hévíz” maradjon, csodálatos gyógytavával, nemzetközi hírű gyó-gyászatával, a tavat körülvevő, különleges növényzetű parkjával – mondta lapunknak a település főépítésze. Bocskai János állítja: Hévíznek nincs „lepusztult, szlömösödött része”, a város teljes infrastruktúrája kiépült, igényes burkolatok, zöldfelületek jellemzik az üdülőhelyet.Gondot okoz viszont a nehézkes közlekedés, kevés a gépkocsiparkoló, és több igényes szórakozást biztosító kulturális intézmény kellene. A település központjának képét elcsúfító buszpályaudvart mindenképpen át kell költöztetni, körforgalmi csomópontok építése is szükséges, és parkolóházak kialakítása is indokolt. Élményfürdő és városi uszoda építése is szükségessé válik, és tervet kell kidolgozni az elfolyó gyógyvíz hasznosítására – sorolta a terveket a főépítész.Bocskai Jánostól megtudtuk: az önkormányzat felismerte a város fejlődését szolgáló legfontosabb teendőket, ezért is teszi félre a tíz éve készült, immár elavult városrendezési tervet, és a legfelkészültebb tervezőkkel készítteti el az újat. Azt, amely Hévizet a világörökség részévé emeli.