Jövőjük az új évezred Európája

Ez itt egy elit csapat – mutat a somogyaszalói Panoráma Hotel nádfedeles „tantermének” asztalainál ülő hatvan középiskolásra Csák László táborvezető. Alsóörsön július első hetében igazi tábori körülmények között kaptak „uniós leckét” a legjobbak. Itt, a Kaposvár szomszédságában lévő elegáns szállodában némileg más körülmények között folyik a kurzus, mint a Balatonnál. A diákok lelkesültsége viszont ugyanolyan, mint amilyen a magyar tenger északi partján volt. A Jövőnk Európa Alapítvány uniós, környezetvédelmi és nyelvi táborának egyfelől az EU-ból legjobban felkészült fiatalok jelenléte, másfelől az ide meghívott tekintélyes előadók adtak rangot.– Az első napon az egyik legnépszerűbb budapesti diplomata, Eric F. Ch. Niehe úr, Hollandia magyarországi nagykövete volt a tábor vendége, másnap pedig Guerts Charles-Michelstől, az EU-bizottság magyarországi delegációjának első titkárától „kaptak leckét” a fiatalok – avat be az aszalói nyári iskola vonzerejének titkába a táborvezető. Majd az alapítvány főkurátorát, Gurmai Zitát kéri kísérőmnek, aki percek alatt előkerít néhány fiatalt, hogy a legilletékesebbek nyilatkozzanak a hatnapos EU-kurzus tapasztalatairól.– Mi vagyunk az írek, és éppen az esti néptáncműsorra készülünk egy valóságos ír tánccal – mondja Szabó Lajos Balázs, a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola tanulója, majd meg sem várja kérdésemet, természetesnek veszi, hogy „írségük” mellett érveljen. – Ők is a kelták leszármazottai, Írországot vidám, kedves emberek lakják, egytől-egyig vörös hajúak. Nem túl korszerű a nyelvük, ezért a parlamentjükben angolul kell beszélniük. Nagyon szeretjük az ír népzenét, pontosabban a kocsmai muzsikát. Komolyabbra fordítva a szót, mi itt nyolcan azért Írországot választottuk az EU-államok közül, mert gazdasági, jelesül mezőgazdasági problémáik sokban hasonlítanak a miénkhez – magyarázza Balázs, majd az alkalmi tánctanár és iskolatárs, Ági parancsszavára a Night Club feliratú helyiségbe siet – írtáncpróbára.Demeter Kati és Nagy Judit, a szomszédos Kaposvár Munkácsy Mihály Gimnáziumának tanulói már túl vannak az idei EU-táboron.– Ti Alsóörsön kaptatok leckét az unióból – indítanám a beszélgetést, ám rögvest kijavítanak.– Mi az Európai Unióról tartott somogyi vetélkedő győztes csapatának tagjai vagyunk, így talán nem tűnik dicsekvésnek, de társaink tőlünk is tanultak Alsóörsön – korrigál két talpraesett diáklány.Tőlük tudom meg: a gimnáziumi tankönyvekből úgyszólván semmi sem deríthető ki az unióról, az Európa Pontok szórólap-színvonalú kiadványai pedig szerintük egy versenyre készülő gimnazista igényeit korántsem elégítik ki. Alsóörsi élményeik közül többek közt az új környezetvédelmi miniszter, Ligetvári Ferenc lenyűgöző előadását és a vele folytatott beszélgetést említik. A somogyaszalói táborba csaknem minden diák az alapítvány jóvoltából – a harmincezer forintos részvételi díj átvállalásának köszönhetően – jutott el. Így az ugyancsak megjutalmazott Keszthelyi Molnár Anettől azt kérdeztük: Merre veszi az irányt egy érettségizett „EU-szakértő jelölt”?– Felvettek a Pécsi Egyetem Jogi Karára, és a baranyai megyeszékhelyen sem fogok megszabadulni szenvedélyemtől, az uniós ismeretek majszolásától. Nagyon jó ez a tábor, kiváló előadók, beszélgetőpartnerek jönnek hozzánk. A holland nagykövet egy „szuper fej”. Kiváló a humora, és főként annak örülök, hogy angol nyelvű előadását tolmács nélkül is megértettem és élveztem.Anett osztálytársa Sabján Zsolt is a győztes csapatból való EU-s. Ő is Pécsett tanul majd, ám Zsolt közgazdásznak készül.– Én Spanyolországot és Portugáliát tanulmányozom legszívesebben. Az ő példájuk igen tanulságos lehet Magyarország számára, mert nemcsak sikereikből, a kezdeti kudarcaikból is tanulhatunk EU-tagként. Mint ismeretes, a tagság első éveiben külkereskedelmi mérlegeik negatívak voltak, majd összekapták magukat, és kikerültek a gazdasági gödörből – mondja Zsolt.Farkas Olivér a ferencvárosi Irinyi János Környezetvédelmi Szakközépiskolából érkezett a somogyi táborba, így neki főként a kurzus környezetvédelmi előadásai, vitái tetszettek.– Ha továbbra is felelőtlen kis kft.-k „tiszte lesz” Magyarországon a hulladékszállítás, lehajtott fejjel fogunk állni az unió kapujában – dohog a fiatal környezetvédő. – Nézze csak meg a budai hegyekben, főként a Disznófőnél lepakolt, undorító szeméttömeget – példálózik Olivér.A hajdúszoboszlói Hegedűs Zoltánt édesanyja „fizette be” az aszalói EU-táborba.– A földrajz és a számítástechnika a kedvencem, így bízom benne: az uniótag Magyarországnak szüksége lesz majd geoinformatikusokra is – mondja Zoltán, aki azért szerette meg már három nap után a tábort, mert mint mondta, itt nemcsak értelmes diákokra, hanem őszinte, igazi vitapartner előadókra és barátokra lelt.– Lehet, hogy az itt táborozó és tanuló, a világnyelveket jól beszélő fiatalokat tíz-tizenöt év múlva EU-diplomataként látjuk viszont? – kérdezem búcsúzóul a táborvezetőtől. – Nem biztos, hogy diplomaták lesznek, ám abban biztos vagyok, hogy ilyen tudású fiatalokra lesz szükség a csatlakozás után létrehozandó hazai és brüsszeli apparátusokban. Talán nem túlzás, az EU-karrier első lépcsőfoka egy okos és lelkes középiskolás számára a miénkhez hasonló táborban való helytállás lehet. Bízom benne, hamarosan nemzetközi diáktáborokat is szervezhetünk leendő EU-bürokraták vagy csak az átlagosnál gazdagabb műveltségre vágyó fiatalok számára.