Lőszerek, roncsok a Balatonban

Regionális hadtörténeti múzeumot lehetne nyitni azokból a II. világháborús relikviákból, amelyek a Balaton iszapjából kerültek elő, emlékeztetve a tó fölött zajló 1944–45-ös légi harcokra. Becslések szerint még ötven harcirepülő-roncs és sok ezer robbanásveszélyes lőszer lapul a tó medrében. Idén már két – a nyaralók által fellelt lövedék – keltett riadalmat a környéken. Szerdán Balatonfenyves Csalogány utcai strandján két német kisfiú talált rá egy légvédelmi repeszgránátra, amelyet a tűzszerészek másnap – nagy elővigyázatossággal – felrobbantottak.Időzített pokolgépeknek tartják a Balatonba fúródott, főként német harcigép-roncsokat, merthogy az eddig kiemelt gépdarabok csaknem mindegyikében találtak robbanásveszélyes lövedéket. Ezért igényelt nagy körültekintést igénylő munkát a közelmúltban történt három roncskiemelés. Emlékeztetőül: 1973-ban Alsóörsnél egy szovjet IL–2-es, 1994-ben Balatonkenesénél egy német PE–2-es vadászbombázó, 1997-ben pedig Földvárnál egy Junkers JU–88-as, éjszakai felderítő repülésekre használt vadászgép került a balatoni vízügyesek Óriás nevű teherhajójának fedélzetére.Lapunk úgy tudja: idén is felleltek egy géproncsot a tóban, ám annak pontos helyét titokban tartják az illetékes hatóságok. Jó okuk van rá, hiszen a „műgyűjtők” a Balatonban talált háborús relikviákra is szemet vetettek már, és volt eset, amikor felkészületlen (amatőr) búvárokkal akartak kiemeltetni a tóból egy-egy „kuriózumnak számító” repülőgépdarabot. Márpedig erre egyedül a Hadtörténeti Intézet illetékes, és az gondoskodik a kutatóbúvárok és tűzszerészek akciójának szervezéséről. Továbbá arról is, hogy – kegyeleti okokból – az adott ország hadisírgondozó szervezeteinek képviselői is jelen legyenek a roncskiemelésnél. Gyakori ugyanis, hogy a tóba zuhant harci gépekben eltűntnek vélt pilóták holttestére találnak.Lőszerekből is van bőven a vízben, ezek csaknem mindig az üdülési idényben kerülnek elő. Három éve Balatonföldvár egyik legszebb szállodájának strandján egy német fürdőző „botlott” világháborús lövedékbe, idén májusban pedig Szabadi-Sóstón került elő egy páncéltörő gránát. A fenyvesi strandon két külföldi kiskorú és a körülöttük lévők életébe kerülhetett volna a szerdán fellelt, 88 milliméteres légvédelmi repeszgránát robbanása.A sok ezer kilónyira becsült lőszermennyiség részben szárazföldi, részben pedig légi harci járműről kerülhetett a tóba, ám szemtanúk arról is beszámolnak, hogy a háború alatt a Balaton jegén szállított lőszerek közül is sok kerülhetett a mélybe. A déli partról a szemköztire időnként szánkón szállították a szárazföldi erőknek a harci anyagot, és előfordult, hogy a szállítmányt repülőről érte támadás. Ilyen esetekben szánkóstól-lovastól került a tó jege alá a robbanóanyag.Csupán a szerencsének tulajdonítható, hogy a Balaton iszapjába került repülőroncsoknak és lőszereknek eddig még nem volt halálos áldozata. Pontosabban egy horgász veszett oda, amikor csónakjából fejest ugorva egy, a tóban lévő géproncsba ütötte a fejét. A géproncsokról – sokak szerint – a „profi horgászok” tudják a legtöbbet, mivel azok állítólag „vonzzák” a süllőket. Ezért aztán úgy hírlik: a sporthorgászok nem mindegyikének érdeke, hogy bejelentse a géproncs helyét.Az egyik katasztrófavédelmi szakember szerint nem halogatható tovább a tómeder alapos átvizsgálása. Négyzetcentiméterenként kellene „letapogatni” legalább fél–egy méternyi mélységben a tó medrét, hogy a legközvetlenebb veszélyforrás elhárítható legyen. Ez azonban rendkívül költséges lenne.