időjárás 2°C Ferenc , Olívia 2022. december 3.
logo

Európai példák és jogi kérdések

Gui-Pataky
2000.09.07. 22:00

A külhoni állampolgárság fogalma a viták középpontjába került, miután a Magyarok Világszövetsége törvénytervezetet készített annak gyakorlati megvalósításáról. Míg egyes nyugat-európai példák részben alátámasztják az elképzelést, addig szakértők jogi szempontból problémásnak tartják az MVSZ jogszabálytervezetének végrehajtását.Németországban az alkotmány egyik szakasza etnikailag privilegizált bevándorlást, úgynevezett kitelepülést biztosít a kelet-európai országokban élő német származású polgárok számára. Ez a szabályozás arra a politikai álláspontra alapoz, amely szerint a második világháború után a kontinens keleti államaiban élő német nemzetiségű lakosságnak üldöztetésben van része. A tíz évvel ezelőtti rendszerváltozásokat követően ez a koncepció – érthető okok miatt – némileg módosult, enyhült, de jelenleg is jogszabály rendelkezik a bevándorlás etnikai preferenciáira vonatkozóan.Olaszországban 1989-ben törvénnyel hozták létre a Külföldön Élő Olaszok Általános Tanácsát. A tanács – amely tagjainak több mint felét a külföldön élő olaszok szervezetei választják meg – nevéhez fűződik a nyolc évvel ezelőtt érvénybe lépett jogszabály. Ez a törvény szabja meg az olasz állampolgárság visszaszerzésének feltételeit, és egyben bevezeti a kettős állampolgárság intézményét. Ezzel a lehetőséggel több tízezer olasz származású ember élt.Nagy-Britanniában jó ideje létezik a külhoni állampolgárság. Akiket ez megillet, nem vehetnek részt a brit választásokon, és nem is telepedhetnek le az Egyesült Királyság területén, ugyanakkor brit útlevelük van, ezáltal ugyanazt a diplomáciai védettséget élvezik, amit bármelyik brit állampolgár.Írország azonnal megadja az ír állampolgárságot annak, aki igazolni tudja, hogy legalább egyik nagyszülője ír állampolgár volt. Ezáltal a kérvényezők munkát vállalhatnak az Európai Unió területén.Spanyolország az idei év januárjában hatályba lépett törvény által rögzíti: nincs szüksége munkavállalói engedélyre annak a külföldi munkavállalónak, akinek felmenője vagy utóda spanyol állampolgár. Ez a kitétel sok millió dél- és észak-amerikai potenciális munkavállalót érint.– A külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozásáról szóló tervezet fontos pozitívuma, hogy a jogalanyokat állampolgárként nevezik meg – nyilatkozta Kardos Gábor, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének a vezetője. – A külhoni állampolgár kifejezés megoldja a státustörvény koncepciójából eredő kérdést, miszerint a magyar állam a gazdasági és a szociális jogok biztosítása során különbséget tesz különböző külföldi állampolgárok között. Az állampolgárt a nem állampolgártól ugyanis meg lehet különböztetni, de a külföldi állampolgárok között etnikai, nyelvi alapon nincs mód a diszkriminációra, mint ahogy azt a státustörvény tenné – fogalmazott a szakértő. Kardos ugyanakkor rámutatott, hogy az az elképzelés, miszerint Magyarország uniós csatlakozásakor a külhoni állampolgárokat is vegye figyelembe, nem teljesen reménytelen, de ezekre a kérdésekre az EU adja meg a választ. A törvény kezdeményezői által hivatkozásul szolgáló spanyol példa azért eltérő, mert bár Madrid is megnyitotta a munkaerőpiacot a spanyol felmenővel rendelkező latin-amerikaiak előtt, a két esetet mégsem lehet összehasonlítani. Spanyolország ekkor már hoszszú ideje tagja volt az uniónak, bebizonyította, hogy polgárai nem igazán járnak át más országba dolgozni, s végső soron az egykor spanyol fennhatóságú területek nincsenek olyan közel Spanyolországhoz, mint Magyarország Erdélyhez. A szakértő szerint nem világos az sem, hogy mi lesz a külhoni állampolgár konzuli védelmével, tudniillik akiknek magyar útlevelük van, azoknak ezt kivétel nélkül biztosítani kell. Így, ha egy külhoni állampolgárt letartóztatnának Erdélyben valamilyen bűncselekményért, a kolozsvári konzulátusnak védelmet kellene nyújtania neki.– A külhoni magyar állampolgárság tekintetében elméletileg az a legfontosabb kérdés: ki és milyen kritériumok alapján határozza meg, hogy kik lehetnek a jogszabály jogalanyai – hangsúlyozta lapunknak Kántor Zoltán politológus, a Teleki László Intézet tudományos munkatársa. Hozzátette: nem mindegy, hogy milyen nemzetdefiníciót veszünk figyelembe, az etnokulturális nemzetnek ugyanis mindenki tagja, aki az illető nemzethez tartozik, függetlenül attól, hogy hol él, az államnemzet viszont csak azokat a polgárokat tömöríti, akik abban a bizonyos országban élnek. – Ha a külhoni állampolgárságot kezdeményezők etnokulturális nemzetben gondolkodnak, akkor felmerül az a kérdés, hogy miként kezelik a nyugati magyarokat – ecsetelte a politológus. Ellenben úgy sem helyes definiálni a jogalanyiságot, hogy ez a Kárpát-medencében élő magyarokra vonatkozzon, mert akkor mi lesz mondjuk a prágai magyarokkal vagy a csángókkal?Kántor szerint éppen ilyen sarkalatos kérdés, ki határozza meg, hogy kik lesznek a törvény jogalanyai, a magyar állam vagy esetleg valamilyen határon túli szervezet. A politológus ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: nem pontos a tervezet azon megfogalmazása sem, miszerint a külhoni állampolgárság megszerzésének az a feltétele, hogy az illető magát magyar nemzetiségűnek vallja, ismerje a magyar nyelvet, ne legyen ellene folyamatban büntetőeljárás és felmenője valamikor bármilyen jogcímen magyar állampolgárságot szerzett. Mindezeket nemcsak a magyarok tudják teljesíteni, hiszen bárki megtanulhatja a magyar nyelvet, s 1918-ig a Kárpát-medencében élő nem magyarok is magyar állampolgárok voltak. – Természetesen amennyiben a külhoni magyar állampolgárság kérdésében komoly vitát folytatnak, akkor ezeket a kérdéseket várhatóan tisztázni fogják – szögezte le Kántor Zoltán politológus.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.