A kifejezés viharos gyorsaságú terjedése is jelzi, hogy a depresszió korunk félelmetes tömegbetegségévé vált, noha nem minden esetben indokolt a szó használata. A levertség, szomorúság, bánat, rosszkedv és mélabú nem feltétlenül jelent depressziót, hiszen kedélyünk hullámzása, az élet csapásai magukkal hozzák a hangulati mélypontokat is. Ám a tartós deprimáltság, önmagunk gyűlölete és a nem múló gyöngeség figyelmeztető jelei annak, hogy depressziósok lehetünk.Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint az AIDS-ben és az éhezés miatt megbetegedettek mellett a depressziósok rohamos számú növekedése jelenti az emberiség egyik legnagyobb egészségügyi problémáját. A stressz, a megváltozott életminőség feltétlenül oka a depresszió térnyerésének, az idegrendszer számos olyan dologgal nem tud megbirkózni, amivel korábban nem kellett szembenéznie.Ideggyógyász, pszichológus, pszichiáter szakemberek szerint a laikusok is külön tudják választani, hogy valóban a depresszió mint betegség jelentkezik-e valakinél, vagy a külső és belső megrázkódtatások, egyéb körülmények miatti átmeneti hangulatváltozás keseríti meg a mindennapjait.A haláleset, betegség, egyéni tragédiák feldolgozása normális esetben is mélyen megrázza a pszichét, a gyász, a veszteségek fölött érzett fájdalom megviseli az erős és egészséges személyiséget is. A depresszió viszont akkor is jelentkezik, ha a hangulatromlás nem lenne indokolt a külső körülmények miatt. Egy – esetleg több, tartós hatású – rossz élmény következtében egyedül nem boldogul az ember a leküzdésével. A tünetek: levertség, az érdeklődés csökkenése, döntésképtelenség, halálvágy, alvászavar, nyugtalanság, étkezési zavarok (a farkasétvágy, valamint a hirtelen hízás is lehet depressziós tünet), légszomj, önmagunk leértékelése, saját teljesítményünk folyamatos lebecsülése, szexuális érdektelenség. Ha a tünetek többsége egyszerre és tartósan tapasztalható, valószínűleg depresszióról van szó.Ha magunk már nem tudunk megküzdeni a problémákkal, érdemes a háziorvoshoz fordulni, bár az enyhe depresszív tünetekkel talán magunk is megbirkózhatunk – vélik azok a szakemberek, akik egy új, növényi alapanyagú, gyógyhatású készítményt javasolnak a sokat szomorkodóknak. Az orbáncfűből főzött teát már a javasaszszonyok is ajánlották a bánat ellenszeréül, jóllehet mit sem tudtak az agyban termelődő, hangulatbefolyásoló szerotonin szerepéről. Használták gyomorégés, gyomorfekély, vesebaj ellen is, de nyilván nem véletlenül segített e nyavalyákon az orbáncfű, hiszen az emésztési zavarok sok esetben lelki bántalmakra, szorongásra, az indulatok, érzések visszafojtásra vezethetők vissza.Az orbáncfű alapanyagú, nem vényköteles antidepresszáns különösen ajánlott enyhe problémák esetén, amikor még nem szükségeltetik a drasztikusabb gyógyszer alkalmazása. A nőknél gyakrabban előforduló szezonális, úgynevezett őszi–téli depresszió a fényhiányos évszakokban szokott beköszönteni, különböző súlyosságú hangulatromlással. Több alvás, édességéhség, sírós önvád tarkítja ilyenkor a napokat, s ezeket persze igyekszenek eltitkolni az érintettek, hogy ne vádolják őket hisztériával. A túlevés ideig-óráig segít, de talán célszerűbb a gyógynövény alapanyagú antidepresszánshoz folyamodni – vélik a szakemberek. Hatékony lehet a menstruáció előtti napokban is, mert szedésével elkerülhető a feszült, ideges állapot azoknál, akik hosszú ideje képtelenek megbirkózni az ilyen időszakban szokásos hangulatváltozással.
Vizsgálat indult Franciaországban a X ellen, mert az algoritmusa alkalmas lehet külföldi beavatkozásra
