Digitális szegénység

2000. 10. 27. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Abban a szobában, ahol az otthon töltött idő nagyobbik részében vagyok, négyszáznyolc gomb „könnyíti meg” az életem. Zöméről illik tudnom, mit kommandíroz – három évtizede a két villanykapcsoló, az elektromos gyújtású kályha, a telefon és talán egy egyszerű tévékészülék kevesebb mint tucatnyi gombját kellett volna ismernem. Ma már számítógép és mobiltelefon (lehetőleg chatboardos) kell a versenyképes (otthoni) munkához, a lazítás pedig nehezen képzelhető el hifiberendezés, programozható videó és színes tévé nélkül.Ez a négyszáznyolc gomb ma már éppúgy hozzátartozik az „írástudó ember” fogalmához, mint korábban az ábécé 44 betűje. A magyar digitális írástudók többségének azonban még sincs keresnivalója a kedden kezdődő és a hét végéig tartó őszi számítástechnikai szakkiállításon és vásáron: az angol szavak és kifejezések, a bonyolult műszaki paraméterek és a több százezer forintos árcédulák rengetegében szinte reménytelen az eligazodás. Mi hát a megoldás? Lemaradtunk-e végképp a pénzre váltható információk versenyében, vagy van még esély a felzárkózásra?Hazánkban az első internet-előfizetést a CompuServe nevű cég kínálta 1993-ban. Ma már se szeri, se száma a képernyőnkre a világot behozó cégeknek: csatlakozhatunk a netre a telefonvonalunk segítségével, használhatjuk e célra a mobilt és – szerencsés esetben – a kábeltévét, vehetünk műholdas kapcsolatot. A verseny az árakban is éreztette a hatását: korábban százezer forint körüli összegbe került az első élmény, utána havi 30-40 ezret kértek a szolgáltatásért, míg ma már pár ezerért a bevásárlóközpontok polcairól is levehetjük az „instant internetet” – a dobozban lapuló csillogó CD-korong minden olyan programot tartalmaz, ami szükséges a barangoláshoz, és találunk benne egy jelszót is, lehetővé téve a kapcsolódást a szolgáltatóhoz. Igaz, ez csak húsz-harminc órányi előfizetés, telefonszámla nélkül – aki sokat akar lógni a hálón, az a kedvezmények legfurfangosabb kihasználásával sem ússza meg havi tízezer forint alatt.Ennek ellenére a hazai árak – Csehország mellett – a legdrágábbak a világon. Dollárban kifejezetten versenyképesnek tűnnek, de a vásárlóerőt tekintve elmondható: a legtöbb magyarnak még mindig túl sokba kerül az on-line barangolás. A folyamatok jó irányba tartanak, csak lassan – mondják a szakértők, arra célozva, hogy egyre több szolgáltató tér át a percdíjas előfizetésről az átalánydíjas megoldásokra.A legfrissebb adatok szerint százhetvenezer magyar háztartás van behálózva és körülbelül nyolcszázezer fő használhatja az információs szupersztrádát a munkahelyén, ha hagyják (a hazai átlag internetes 20 és 30 közötti városlakó férfi, egyetemet végzett, karrierje első lépcsőin áll, döntés-előkészítő, jó jövedelmi viszonyok között él). Bár az otthonról netezők száma évente megduplázódik, a várt robbanás még nem következett be. Ennek egyik akadálya (a már említett magas telefontarifák mellett) a számítógépek magas ára. Az év elején mintegy félmillió magyar háztartásban volt személyi számítógép, de ha Magyarország is csatlakozik a szingapúri egyezményhez (erre várhatóan év végén kerül sor), akkor árcsökkenés várható amiatt, hogy vámmentesen lehet majd behozni az információtechnológiai termékeket. Vannak, akik úgy gondolják, ez még kevés, a drasztikus árcsökkenés érdekében el kellene törölni az áfát is – erre azonban aligha kerül majd sor. A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága által meghirdetett kísérlet is ezeken a gondokon próbál enyhíteni: a Családnet program keretében kedvezményes fizetési konstrukcióban multimédiás számítógéphez és havi 20 órás internet-előfizetéshez juthat ezernégyszáz igénylő. Az Informatikai Kormánybiztosság 125 millió forinttal támogatja az elképzelést, amelyhez csatlakozott a Matáv, a Matávnet, a Vivendi-csoport, a Postabank, a Compaq és a Magyar Posta, közösen biztosítva a kereskedelmi forgalomba nem kerülő multimédiás számítógépet. A tudásalapú társadalom hazai építését célozza az a tanulmány is, amelyet „Magyar válasz az információs társadalom kihívásaira” címmel készített a kormány, egyezteve az érintett szakmák képviselőivel.Az információs kirekesztettség elsősorban a szegényeket és az elmaradott régiókban élőket veszélyezteti. Rajtuk segíthetnek a teleházak, a „mindenki irodájaként” működő intézmények. Az 1994-ben indult mozgalom emberei kistelepüléseken, felújított parasztházakba telepítik a csodát: korszerűen felszerelt (internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép, fénymásoló, fax, cédéíró stb.) irodákat hoznak létre elszórtan az országban. Immár száznyolcvan faluban adatik meg gyereknek-felnőttnek, hogy nagyvárosban élő társaihoz hasonló lehetőségekkel rendelkezzen kevés pénzért: internet, e-mail, számítógépes játékok, chat (valós idejű beszélgetés távoli számítógépek előtt ülőkkel), távoktatás érhető el kedvezményes áron. A program kormányzati és európai pénzekből, valamint támogatásokból és tagdíjakból működik: a legrégibb és talán legsikeresebb teleház, a csákberényi sem tudja teljesen fedezni kiadásait a havi százezer forintnyi bevételből. Az intézmény persze nemcsak számítástechnikai műhely: ha kell, segítenek kérvényt írni, a faliújságon lehet aprójószágot árulni, ott készül a helyi hírlap, és időnként idősgondozást, szociális feladatokat is elvállalnak a munkatársak.Hogy mindenki számára mikor jő el a magyar digitális Kánaán, nem tudni. A webmarkenting.hu munkatársai szakemberek véleményét kérték az internet jövőjéről. A válaszokból az derült ki, hogy nincs ok a túlzott optimizmusra: míg a magas színvonalú képzés és a rendelkezésre álló szellemi tőke előnyt jelent hazánknak a régióbeli országokkal szemben, az agyelszívás, a tőkehiány és az élesedő társadalmi különbségek miatt még évtizedekig magas lesz a „számítógép-tudatlanok” és az internet-hozzáféréssel nem rendelkezők aránya.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.