Megállt a balatoni nád pusztulása a nádasok hatékony védelméről szóló 1998-as kormányrendelet betartásának – illetve betartatásának – eredményeként. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság évről évre jelentős nádgazdálkodási munkával óvja a tó több mint tizenegy négyzetkilométert kitevő nádasállományát – mondta Szabó Mátyás, a vízügyi hatóság első embere, aki emlékeztetett arra, hogy a múlt év őszi felhívásukra tizenöt tóparti önkormányzat jelezte nádaratási szándékát, s a sokhektárnyi balatoni nádból csupán azt hagyták meg, amely természetvédelmi szempontból a vízi madarak és a nádasokban fészkelő apró állatok életteréhez, költéséhez szükséges.A tó tisztuló vizéről és az egészséges nádasokról szóló vízügyi jelentés alapján a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) legutóbbi ülésén ismét felvetődött: várjon-e fejlesztési grémium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban készülő balatoni régió fejlesztési koncepciójára, vagy a BFT kezdeményezze a halaszthatatlan fejlesztéseket. A Bóka István fideszes országgyűlési képviselő által vezetett BFT tagjai végül nagy többséggel úgy döntöttek: segítik az FVM-et abban, hogy a területfejlesztés balatoni teendőit a tókörnyéki önkormányzatok véleményének figyelembevételével foglalják írásba. A BFT elsődlegesen a környezetvédelmi teendőkre hívja fel a tárca figyelmét: halaszthatatlan a tókörnyéki önkormányzatok területén a szennyvízelvezetés, a hulladékkezelés, a talajmeliorizáció és a kis-balatoni vízvédelmi beruházások gyorsítása. A vízügyi igazgatóság jelentése szerint ötvenegy vízfolyás ömlik a Balatonba, s ebből harminc állandó vízhozamú. A társulati kezelésű vízfolyások 60 százaléka, míg az önkormányzati árkok és csatornák csupán 35 százaléka nem szennyezi a tavat. Mivel a BFT-nek szerények a pénzügyi forrásai, a testület együttműködési szerződést írt alá a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanáccsal. Az együttműködésének 2001-ben remélhetőleg már eredményei is lesznek.
Lecsúszott a kifutóról egy repülőgép Ferihegyen