Ukrán–orosz csúcstalálkozó

A kölcsönös jóindulat és a megegyezési készség jellemezte elsősorban a hétfőn Szocsiban megtartott orosz–ukrán államfői találkozót, amelynek – kijevi vélemények szerint – legfontosabb eredménye az Ukrajnába irányuló gázszállítások és az ukrán gázadósság szerkezeti átalakításának kérdésében létrejött megállapodás. Jóllehet – szögezik le – Vlagyimir Putyin és Leonyid Kucsma találkozója nem volt hivatalos jellegű, ám ezt a felek öltözéke sem tükrözte, hiszen egyikük sem vetette le sem a zakóját, sem a nyakkendőjét, ami feltehetően a felvetett kérdések „komolyságával és fájó voltával” magyarázható. Tény ugyanis – állapította meg az Inter televízió hétfő esti hírműsorának kommentátora –, hogy a felek eddig nem csupán a gáztartozások kiegyenlítésének a kérdésében, hanem még az ukrán adósság mértékében sem tudtak megállapodni. Az ukrán szakértők 1,4 milliárd dollárra becsülik a felhalmozott tartozást, míg az orosz fél ennél jóval nagyobb összeg elismerése mellett kardoskodik. Ugyanakkor komoly vitát és az utóbbi időben a két ország közötti párbeszédet is alaposan megnehezítő éles indulatokat gerjesztett az Ukrajnán áthaladó gázvezetékek engedély nélküli megcsapolása, amit az orosz Gazprom elnöke, Rem Vjahirjev már régóta csak „nyilvános lopásként” emlegetett, azzal fenyegetőzve: Kijev megbízhatatlansága miatt Oroszország egy Ukrajnát kikerülő gázvezetéket épít, hogy zavartalanul eleget tehessen nyugati megrendeléseinek.Úgy tűnik azonban, hogy rövidesen ezek a problémák is végleg lekerülnek a napirendről. A megbeszélésen ugyanis nemcsak abban született döntés, hogy az orosz gázszállítást a jövőben is Ukrajnán keresztül bonyolítják majd, hanem abban a kérdésben is, hogy Moszkva biztosítja a Türkménisztánban vásárolt gáz szállítását is. Mégpedig abban az árban, amit Kijev kér az országon áthaladó orosz gáz transzportálásáért. Kedvezően ítélik meg Kijevben az elszámolás kérdésében létrejött egyezséget is, mely szerint annak egy részét Ukrajna készpénzben törleszti, míg a többit államadósságként könyvelik majd el, amit Moszkva belátása szerint akár az ukrán vállalatok – köztük a gázvezetékek – privatizációjában is felhasználhat. Az ukrán gázadósság szerkezeti átalakítását a két kormány szakértőinek a következő év elejéig kell kidolgozniuk, addig pedig Kijev némi lélegzetvételhez juthat, mivel a két elnök meghatározott utasítása szerint egyetlen szó sem eshet a tartozásokról. Ukrán megfigyelők ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy a „teljes egyetértés” korábban sem hiányzott a két ország államfőinek találkozóiról, ám aztán szinte minden maradt a régiben. Igaz, jegyzik meg, Oroszország „trónján” korábban nem a pragmatikus Putyin foglalt helyet.