Jelentős piaci élénkülést hozhat a hobbikerttel, hétvégi házzal vagy rekreációs célú telkekkel rendelkező térségekben az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok helyi rendeletben jelöljék ki, hol kérhető a zártkerti ingatlanok „művelés alól kivett területként” való bejegyzése. A jogszabály-módosítás várhatóan már akár október végén megjelenhet a Magyar Közlönyben – hívta fel a figyelmet a Duna House.

Fotó: MW-Archív
Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője lapunk megkeresésére elmondta, ahol sok a hobbikert/üdülőövezet, erősebb a betelepülési nyomás, és az önkormányzatnak is direktebb érdeke a jogi helyzet tisztázása. A rendelet nyertese lehet XVII., XXIII., XXI., XX. kerületek peremzónái, azaz a déli és keleti külső kerületek, valamint az északi és a déli agglomeráció: Dunakeszi, Fót, Göd, Szentendre, Budakalász, Pomáz, Pilisvörösvár, Szigetszentmiklós, Halásztelek, Érd – itt jellemző a zártkerti mozaik és a rekreációs-lakó funkciókeveredés.
De ugyanígy aBalaton és üdülőkörzetekben: Siófok, Zamárdi, Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonfüred, Balatonalmádi, Keszthely – ezeken a helyeken magas a második otthonok aránya, a jogi tisztázás azonnali értéknövelő hatású lehet – emelte ki Szegő Péter.
Nyertesek lehetnek még a Velencei-tó menti települések és Kecskemét, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Miskolc, Eger peremrészei, valamint a borvidékek, dombvidéki rekreációs övezetek – sorolta Szegő Péter. Etyek–Budai, Tokaj-Hegyalja, Pannon, Villány–Siklós – ezeken a helyeken több helyen hétvégi házas zártkerti foltok találhatók, ahol az ingatlanpiaci forgalom akadálya volt a művelési ág.
„A zártkerti ingatlanok jogi státuszának tisztázása egy évtizedek óta húzódó problémát oldhat meg. A várható önkormányzati kijelölések nyomán számos, eddig nehezen értékesíthető telek kerülhet be a legális ingatlanpiaci körforgásba, ami rövid távon forgalomnövekedést, középtávon pedig értéknövekedést hozhat az érintett térségekben” – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.
Kérdésünkre ugyanakkor hozzátette, ez nem jelent mindenütt automatikus beépíthetőséget, továbbra is a HÉSZ/OTÉK és az építésjogi feltételek irányadók. Tény ugyanakkor, hogy ösztönözheti a településeket az infrastruktúra kiépítésére, vagy ha már ez megvan, ezek az ingatlanok már rövid távon piacképesebbek lehetnek azzal, ha megváltozik a zártkerti státuszuk. Az árak a vízközeli és nagyváros-peremi kistérségekben emelkedhetnek a legjobban. Ahol a megyei központ peremén sok a zártkert (például Hajdú-Bihar Debrecen környéke), ott bővülő lakhatási alternatíva jelenik meg (kisebb házak, mobilház-projektek), de az építésjogi korlátok miatt heterogén lesz a kínálat, viszont a „szürke zártkert-használat” visszaszorulhat.