Otthon start és belső vándorlás - lehet összefüggés

Tavaly az előző évhez képest tíz százalékkal több, mintegy 243 ezer magyar keresett új állandó lakóhelyet egy másik településen. A legtöbben a fővárost és környékét választották, miközben a keleti vármegyékből szép lassan folytatódott a népesség elvándorlása – mutat rá az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése. A most induló Otthon start program várhatóan az egész országban újabb pezsgést hoz majd a piacon, amivel a belső vándorlás is tovább élénkülhet.

Illusztráció Fotó: Kállai Márton

A belföldi vándorlást egyébként is nagyon erős Budapest-centrikusság jellemzi, hiszen az összes vármegye esetében megfigyelhető volt, hogy az elköltözők legnagyobb része a fővárost vette célba. A legalacsonyabb ez az arány Tolna vármegye esetében volt (18 százalék), ott a szomszédos Baranya versenyezni tudott Budapest vonzerejével (ugyancsak 18 százalék). Pest vármegyét leszámítva Nógrádból választotta a legnagyobb többség (33 százalék) Budapestet új lakóhelyének, a többi vármegyében ez az arány 23–28 százalék között alakult. A főváros mellett kiemelt célpont továbbra is Pest vármegye, ahová a költözők 8–29 százaléka mozdult. A legalacsonyabb ez az arány Tolnában volt, de 10 százalék alatt maradt Győr-Sopron, Vas, Somogy és Veszprém esetében is, vagyis jellemzően a fejlettebb nyugati vármegyékben élők számára volt kisebb vonzereje Budapest környékének. A legmagasabb, 29 százalékos arány pedig Nógrád esetében volt tapasztalható, ami a kisebb fejlettség mellett a földrajzi közelséggel is magyarázható. Közép-Magyarország mellett továbbra is a szomszédos vármegyék voltak a költözők fő célpontjai, vagyis a korábbi évekhez hasonlóan elmondható, hogy ha rá is szánják magukat a magyarok a költözésre, akkor sem mennek messzire. Ezen belül is vannak hagyományosan erős kapcsolatok egyes vármegyék között, ilyen például Szabolcs és Hajdú-Bihar, valamint Bács-Kiskun, illetve Békés és Csongrád-Csanád kapcsolata. Ezeket a rövidebb költözéseket gyakran egy-egy nagyobb beruházás, a munkahely lehetősége motiválja, részben ennek tudható be Hajdú-Bihar és Csongrád népszerűsége, ahol a jelenleg felfutó komoly autóipari beruházások jelentős munkaerőt szívnak fel.

Vannak kifejezetten laza területi kapcsolatai Magyarországnak költözés szempontjából, egyes helyeken a fél százalékot sem éri el az átjárás két vármegye között. Ilyen például a Baranyából Nógrádba mozgás. 

Összességében is elmondható, hogy Nógrád vármegye lakosságvonzó képessége kifejezetten gyenge,

 öt olyan vármegye is volt, ahonnan fél százaléknál kevesebben választották célpontul. Ez egyébként nem annyira a fejlettséggel, sokkal inkább a földrajzi távolsággal, illetve a gyors megközelíthetőséggel függ össze, hiszen ugyanígy fél százalék alatt volt a Borsodból, Szabolcsból vagy Hevesből Tolnába, illetve Vasból Jász-Nagykun-Szolnokba költözők aránya.

Ha a beköltözőket vizsgáljuk, akkor szinte minden vármegyében azok vannak többségben, akik Budapestet elhagyva kezdenek új életet vidéken, ez az arány tavaly – Pestet és Nógrádot nem számítva – 13–28 százalék között szóródott. Fejérben volt a legmagasabb a fővárosból kiköltözők aránya, míg a legalacsonyabb Hajdú-Biharban, vélhetően a nagy távolság miatt. Pest vármegye esetében a beköltözők több mint 60 százaléka Budapestet hagyta ott, ami ismét a két egység közti erős kapcsolatot mutatja. Erős a kapcsolat Szabolcs és Hajdú-Bihar között is, hiszen utóbbi vármegyében a beköltözők 29 százaléka jött a szomszédos területről, de az ellenkező irányban is kimagasló, 28 százalék volt ez az arány.

– A belföldi vándorlás 2024-es élénkülése az ingatlanpiac pezsgésével is összefüggésben volt – mondta az adatok kapcsán Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont szakembere szerint a szeptember elején elindult Otthon start kedvezményes hitelprogram ismét jócskán megmozgathatja a piacot, ez pedig a 2025–26-os vándorlási adatokban is megjelenhet majd. A 3 százalékos kedvezményes hitellehetőséggel ugyanis akár olyanok is lakást tudnak vásárolni, akik eddig csak álmodni tudtak erről, így több magyar mozdulhat meg. A tendenciákban ugyanakkor nem várható jelentős változás, továbbra is Közép-Magyarország, illetve 

általában az új munkahely létrejöttében élen járó  vármegyék lehetnek az elsődleges célpontok,

 bár az alacsonyabb ingatlanárak miatt vélhetően a korábban már-már elfeledett területek felé is élénkülhet a vándorlás.