Havazásra várva...

Puha, kényelmes otthon a Délibáb utcában, Pesten. A falakon fotók: a nő égre emelt tekintettel, összekulcsolt kézzel, hamvadó cigarettavéggel. A szárnyas ajtó félig nyitva, belátni a hófehér hálószobába. Az ágyon kis kupac: szedett-vedett, otthoni öltözékben az isteni díva. Arcán uborkaszeletek. Ez volna a nagy Karády? Igen, ez ő. Nagy-Kálózy Eszter megszemélyesítésében.A Magyar Nemzet főszerkesztői szobájában találták ki azt a szerelmet, amelyről most Bacsó Péter filmet forgat. Karády Katalin és Újszászy tábornok találkozását angolbarát értelmiségiek „hozták össze”, hogy befolyást gyakorolhassanak egy olyan magas rangú katonatisztre, aki hitelesen – és ellenőrizhetően – kezdeményezhet tárgyalásokat a németellenes nemzetközi fórumokon. „Minden idők legdrágább szerelme” bontakozott ki azután e politikai praktikákkal szőtt kapcsolatból, meg egy mind a mai napig cáfolhatatlannak tűnő legenda: a könnyűvérű, szép „Katus” faragott antifasiszta hőst Horthy Miklós kedvelt tábornokából, a nőbolond Újszászy Istvánból. Róluk meg életük alkalmanként fő-, alkalmanként mellékszereplőjéről, a dalszövegíróról készül a film, amelynek (erkölcsös!) hálószoba-jeleneténél lapunk munkatársai is jelen voltak.Szegénynek mondják magukat a Karády-film készítői, aki azonban a munkájukat figyeli, királyian gazdagnak látja őket. Mellettük a mesére vágyó közönség segítőkészsége, a közreműködők lelkesedése – kell ennél több ma Magyarországon egy filmrendezőnek? Kell, mondja Bacsó, most például izgatottan várják, akár a gyermekek, mikor esik le az első hó. Ukrajnai télben játszódó jeleneteikhez, amelyeket Pilisszentkereszten fognak fölvenni, nélkülözhetetlen „kellék” a hatalmas hó, abból menti ki kedvese kérésére Újszászy tábornok a dalszövegírót. A filmeseket mindig megsegíti az Isten – állítja Bacsó Péter, aki régóta tervezi, szervezi, írja a tábornok, a díva és a dalszövegíró hármasáról filmtörténetét. Nem az egyszer volt történelmi valóságot kívánja vászonra vinni. Csak mesélni akar sorsokról, emberekről, élethelyzetekről. Gyávaságról és bátorságról, a túlélés lehetséges stratégiáiról.A villa, hol Karády filmbéli otthonát berendezték, tele van a Karády-pózokban fotografált Nagy-Kálózy Eszter képeivel. Úgy tűnik, hogy ez a törékeny, szőke művésznő hitelt érdemlően képes azonosulni a szögletes, nagydarab, sötét színeivel (is) hódító sztárral, Karády Katalinnal. Mielőtt munkához láttak, sok tehetséges magyar színésznőről készült próbafelvétel, és ugyancsak „átkozták” a rendezőt, amikor Nagy-Kálózy Eszter mellett döntött. Ő is kockázatosnak érezte választását: az az arisztokratikus jelenség, akit Nagy-Kálózy Eszternek hívnak, ugyan hogyan tudja filmvászonra vinni az alkatával minden tekintetben ellentétes figurát?– Az egyetlen lényeges kapcsolódási pontra kell ügyelni – állítja a rendező. – Modern, autonóm asszony egyik is, másik is. Ki-ki korának lehetőségei szerint. Ezt kitűnően érti és érzékelteti alakításában Nagy-Kálózy Eszter. Érzékenyen, sokszínűen tudja ábrázolni azt a folyamatot is, hogy miként lett a külvárosi lumpenlányból – mert Karády az volt indulásakor! – az ország ünnepelt dívája.Íme a reinkarnáció! – suttogta a stáb döbbenten az első felvételek láttán. A hírlapíró más kifejezést ismételget, amikor a Nagy-Kálózy Eszter-féle Karádyt megpillantja: íme a tehetség! Aztán azon tűnődik félhangon, hogy az okos és tehetséges mai művésznek talán nem is oly rettenetesen nagy próbatétel a – tapintatosan fogalmazva – erősen behatárolt képességeivel diadalt arató Karády Katalin megidézése.– Varázsos személyiség volt Karády – veszi védelmébe a rendező filmjének központi alakját a hírlapíró rosszul leplezett kételyeinek hallatán. – Öt évet kapott a sorstól, 1939-től ’44-ig létezett a szórakoztatóipar és a film számára. E rövid idő alatt 29 filmet forgatott, megszámlálhatatlan fellépése volt, 1945-ben pedig, nem tudni, hogyan és miért, kipukkadt. Kicsúszott alóla a társadalmi ízlés? Nem tudom. Pedig megpróbálkozott az új idők új dalaival, József Attila verseinek megzenésített változataival is. A siker egyszer s mindenkorra elpártolt tőle.A Cserhalmi György formálta Újszászy tábornokról is csodákat hallani. Új Cserhalmi született e szerepben – állítják a stáb tagjai. Az igazi Újszászyról már nem ilyen egyértelműen pozitív a kortársi, a történelmi emlékezet. Sorsának „végkifejletét” senki nem ismeri. Csak annyit tudni róla, hogy először német, majd orosz fogságba került. Van olyan feltételezés, hogy a szovjet erők alaposan „kiaknázták” magyarországi ismereteit meg a gyöngeségeit. Az sem elképzelhetetlen, állítják egyesek, hogy a KGB moszkvai, majd Péter Gábor hazai tanácsadójaként tengette utolsó éveit. Az biztos azonban, hogy jóval műveltebb volt ludovikás tiszttársainál, és hogy műveltsége birtokában könnyű s látványos karriert épített fel magának. A kormányzó is kedvelte, noha Karádyhoz fűződő kapcsolatát nem nézte jó szemmel. Újszászy azonban kitartott szerelme mellett, feleségül akarta venni.– Ha nem jönnek be a németek 1944 márciusában Magyarországra, biztosan egybekelnek – állítja Bacsó Péter. A mából nézve úgy tűnik, Karády, a kültelki proletárlányból lett díva igen jó hatással volt a karrierkatonára. Karády nógatására segített az embereken, akiket létükben fenyegetett a kor. (A dalszövegírót, ez nem mese, Nyikolajevszkből hozatta haza munkaszolgálatos „kiküldetéséből”.)– Nem véletlen, hogy mind a kettejüket letartóztatta a Gestapo. Karádyt félholtra verték. Nem is tudni pontosan, hogy miért – mondja a rendező, aki végigolvasta a föllelhető valamennyi dokumentumot, a teljes memoárirodalmat. – Karádyt egyébként 1941-től kezdve rendszeresen és erősen támadta az Egyedül Vagyunk című szélsőjobboldali lap, és a baloldali sajtó, a Népszava például, nem védte meg. Fölteszik vele kapcsolatban olykor a kérdést: volt-e valamilyen meggyőződése egyáltalán? Ki tudja? Voltaképpen magányosnak tűnt a rivaldafényben is. Magányos emberbarátnak.A film harmadik fontos szereplője Zsüti, azaz G. Dénes György dalszövegíró, aki ma is köztünk van, és a film készítőinek reményei szerint a bemutatót az első sorból nézi végig. A szómágia művésze – mondják róla –, aki világéletében elképesztő anyanyelvi találékonysággal írta-fordította a dalok szövegét. Írja és fordítja ma is. Zsüti – antihős. A túlélés Paganinije – állították róla barátai. Ezt állítják róla a filmben is. Helyzetfelismerő képességével, humorával, irigylésre méltó derűlátásával minden gödörből ki tudott kapaszkodni. Amikor a film szereplői meglátogatták, elmesélte nekik: mindig gyáva volt. Hogy életben van, e bátran megvallott tulajdonságának köszönhető. Heroikusan alkalmazkodó típus a film Zsütije is, akit elragadóan jelenít meg Rudolf Péter. (A színész szerint nemcsak Karády, hanem Zsüti is legenda, a gyávaságba csomagolt gőgös értékmentés – magamentés – legendája.)Nem kétséges, a forgatást kísérő általános rokonszenv is azt ígéri, hatalmas nézőtábora lesz Bacsó Péter filmjének, amelyet nem csupán a Karády-rajongóknak ajánl a rendező, és nem is csak a nosztalgiázó idősebb nemzedéknek. A túlélésre játszóknak, a csöndes humanistáknak is. Mindazoknak, akik szeretik az olyan érzelmes mozit, amelyben a groteszknek is helye van, és nem bánja senki sem, ha iróniával kezeli a mese a „legnagyobbakat” is. Magát a csodálatos, a titokzatos Karády Katalint is.