Erősödő felügyelet

Hunyor Erna
2001. 01. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Javasolja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az értékpapírtörvény módosítását, mert annak vállalatfelvásárlási szabályai nem szolgálják megfelelően a kisebbségi jogok védelmét – jelentette be Kabai Gyula, a PSZÁF ügyvezető igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján.Kabai Gyula közölte: a felügyelet szerdán nyújtja be keresetét a Fővárosi Bíróságra a CIB Bank ellen, a BorsodChem-részvények vásárlásával kapcsolatban. Az ügyvezető igazgató a keresetlevélről részleteket nem árult el, csak annyit mondott: bízik abban, hogy megfelelő ítélet születik a bíróságon, ami a továbbiakban – precedensjog híján – iránytű lesz a piac szereplőinek.Az ügyvezető igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy ma még a vállalatfelvásárlási szabályok megsértésének felderítésében a felügyelet mozgástere szűk, ám a várhatóan július elsején hatályba lépő törvénymódosítás egy határozottabb, dinamikusabb fellépést, és szélesebb körű intézkedési lehetőséget biztosít majd a felügyeletnek. A bennfentes kereskedelem ugyanis nehezen feltárható, amit mi sem mutat jobban, minthogy az elmúlt egy évben csupán egy bírságot rótt ki a PSZÁF ezen a jogcímen. A sok bejelentés ellenére sem mutathat fel komoly sikereket a felügyelet, ezért a jövőben egységesíteni kívánják az egyes területek bírságolási és engedélyezési feltételeit.A felügyelet arra a következtetésre jutott – folytatta Kabai Gyula –, hogy a brókercégek csődje többnyire tudatos törvénysértések következménye. A kisebbségi részvényesek védelme pedig nem elégséges. A PSZÁF ezért készített egy törvénymódosító javaslatot az értékpapírtörvény módosítása kapcsán, amely újraszabályozza az egész tőkepiacot. A javaslat szerint a jövőben nemcsak a tulajdonosi státus lenne alapja a vállalatfelvásárlási szabályok ellenőrzésének, hanem egyéb gazdasági, pénzügyi, szerződéses kapcsolatok is.Ennek kapcsán készítette el a tavalyi év végén a PSZÁF az egységes felügyeleti bírságpolitikai alapelveit, amely az ügyvezető igazgató szerint azt igazolja, hogy a PSZÁF elsősorban nem szankcionáló felügyelet. Ezt tükrözi a tavaly kiszabott, mintegy százmillió forintos bírság jelentősnek nem nevezhető mértéke is. A felügyelet tapasztalata kedvező a bírságok behajtása területén, 2000-ben alig egy-két esetben kellett intézkedni a kiszabott büntetés megfizettetése érdekében. A felügyelet bírságolási gyakorlatában átláthatóságra és egységességre törekszik, utóbbi azonban nem jelenti a bírságok azonos mértékét – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.Kabai Gyula szerint a kiszabott büntetések nagyságrendje jelentős mértékben függ az egyes intézményektől és az elkövetett vétségtől. Példaként egyebek között a hitelintézeteket említette, ahol a bírság kétmilliótól hatvanmillió forintig terjedhet, míg a befektetési vállalkozásoknál csak százezer és ötmillió forint közötti összeg róható ki.Az ügyvezető igazgató végezetül szólt arról, hogy a PSZÁF a jogelődök tapasztalatainak felhasználásával az időbeliség, a bizonyítottság, az egyenlő elbírálás, az arányosság, a fokozatosság és a következetesség alapelveit követi bírságolási gyakorlatában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.