Erősödő felügyelet

Javasolja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az értékpapírtörvény módosítását, mert annak vállalatfelvásárlási szabályai nem szolgálják megfelelően a kisebbségi jogok védelmét – jelentette be Kabai Gyula, a PSZÁF ügyvezető igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján.Kabai Gyula közölte: a felügyelet szerdán nyújtja be keresetét a Fővárosi Bíróságra a CIB Bank ellen, a BorsodChem-részvények vásárlásával kapcsolatban. Az ügyvezető igazgató a keresetlevélről részleteket nem árult el, csak annyit mondott: bízik abban, hogy megfelelő ítélet születik a bíróságon, ami a továbbiakban – precedensjog híján – iránytű lesz a piac szereplőinek.Az ügyvezető igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy ma még a vállalatfelvásárlási szabályok megsértésének felderítésében a felügyelet mozgástere szűk, ám a várhatóan július elsején hatályba lépő törvénymódosítás egy határozottabb, dinamikusabb fellépést, és szélesebb körű intézkedési lehetőséget biztosít majd a felügyeletnek. A bennfentes kereskedelem ugyanis nehezen feltárható, amit mi sem mutat jobban, minthogy az elmúlt egy évben csupán egy bírságot rótt ki a PSZÁF ezen a jogcímen. A sok bejelentés ellenére sem mutathat fel komoly sikereket a felügyelet, ezért a jövőben egységesíteni kívánják az egyes területek bírságolási és engedélyezési feltételeit.A felügyelet arra a következtetésre jutott – folytatta Kabai Gyula –, hogy a brókercégek csődje többnyire tudatos törvénysértések következménye. A kisebbségi részvényesek védelme pedig nem elégséges. A PSZÁF ezért készített egy törvénymódosító javaslatot az értékpapírtörvény módosítása kapcsán, amely újraszabályozza az egész tőkepiacot. A javaslat szerint a jövőben nemcsak a tulajdonosi státus lenne alapja a vállalatfelvásárlási szabályok ellenőrzésének, hanem egyéb gazdasági, pénzügyi, szerződéses kapcsolatok is.Ennek kapcsán készítette el a tavalyi év végén a PSZÁF az egységes felügyeleti bírságpolitikai alapelveit, amely az ügyvezető igazgató szerint azt igazolja, hogy a PSZÁF elsősorban nem szankcionáló felügyelet. Ezt tükrözi a tavaly kiszabott, mintegy százmillió forintos bírság jelentősnek nem nevezhető mértéke is. A felügyelet tapasztalata kedvező a bírságok behajtása területén, 2000-ben alig egy-két esetben kellett intézkedni a kiszabott büntetés megfizettetése érdekében. A felügyelet bírságolási gyakorlatában átláthatóságra és egységességre törekszik, utóbbi azonban nem jelenti a bírságok azonos mértékét – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.Kabai Gyula szerint a kiszabott büntetések nagyságrendje jelentős mértékben függ az egyes intézményektől és az elkövetett vétségtől. Példaként egyebek között a hitelintézeteket említette, ahol a bírság kétmilliótól hatvanmillió forintig terjedhet, míg a befektetési vállalkozásoknál csak százezer és ötmillió forint közötti összeg róható ki.Az ügyvezető igazgató végezetül szólt arról, hogy a PSZÁF a jogelődök tapasztalatainak felhasználásával az időbeliség, a bizonyítottság, az egyenlő elbírálás, az arányosság, a fokozatosság és a következetesség alapelveit követi bírságolási gyakorlatában.