Három szűk esztendő

Tizenegy százalékkal csökkentek az árak átlagosan a pesti börzén az elmúlt évben. A pénzromlást is figyelembe véve ez valamivel rosszabb eredmény, mint a londoni tőzsdén bekövetkezett mintegy tízszázalékos visszaesés, de jobb, mint a tokiói befektetők által elszenvedett, megközelítőleg harmincszázalékos áresés.Tapasztalatokban gazdag esztendőt tudhatnak maguk mögött a pesti tőzsde befektetői. Jobb híján ezzel a gondolattal kell vigasztalódniuk, hiszen a tőzsdeindex 11 százalékos csökkenése azt jelzi, hogy árfolyamnyereséget csak kevesen tudtak elérni a kétezredik esztendőben. A Budapesti Értéktőzsde az utóbbi három évben alaposan próbára tette az invesztorok kitartását, hiszen az 1997-es esztendőt 7999 pontos BUX-értékkel zártuk, azaz a tőzsdei forgalom döntő hányadát kitevő részvények átlagos árfolyama azóta stagnál. Rövidebb idejű fellendülések és visszaesések persze voltak, s ha valaki ezt kihasználta, nyereséget érhetett el, de a gyakori eladások és vételek költségét is meg kell keresni ahhoz, hogy a jó döntések valóban profitot hozzanak. Beigazolódni látszik Andre Kostolány azon, kisbefektetőknek szánt jó tanácsa, hogy részvényeinket tegyük egy fiókba, s aludjunk rá öt évet. Az internet korában, amikor lehetőség van a portfóliónk akár napi többszöri átalakítására is, nagyon nehéz a klasszikus intelmet megfogadni, de talán nem haszontalan.A tőzsde természeténél fogva a hosszú távú befektetések terepe. Az idén az adózási szabályok is ebbe az irányba terelik majd a befektetőket, hiszen a nyereségesen lezárt tőzsdei ügyletek után ezentúl adóelőleget kell fizetni. Ha valaki év közben többször elad és vesz, akkor a jutalékokon felül az adóelőlegek költségét is be kell kalkulálnia, miközben a veszteséges ügyletek okozta ráfizetésekkel csak az adóév lezárásakor, a következő évben csökkentheti az adóalapját és igényelheti vissza az esetleges többletbefizetését. A befektetők és a befektetési szolgáltatási ipar képviselői kritizálják a szigorítást, hiszen ezt megelőzően az adótőkeszámlákon bonyolított részvényügyletek adómentességet élveztek. Volt azonban a jelenleginél sokkal keményebb megkötés is, a kilencvenes évek első felében, amikor az adómentesség feltétele az volt, hogy a részvényt három évig meg kell tartani. A befektetési szolgáltatók elsősorban a forgalom visszaesésétől tartanak. A kérdést azonban az fogja eldönteni, hogy merre mennek a következő időszakban az árfolyamok. Amennyiben folytatódik a mögöttünk álló időszak ezer-ezerötszáz pontos sávban való hintázása, akkor a tőzsdei forgalom is helyben topog. (Ezt a 2000. év már bebizonyította, amikor az utolsó hónapban dőlt el, hogy a BÉT teljesíteni tudja-e rendkívül visszafogott forgalmi tervét. A decemberi viszonylagos élénkülés mintegy 250 millió forintos bevételi többlethez juttatta a tőzsdét.) Ha viszont trendforduló előtt állunk, s végre beköszönt a kétezerre megjósolt, úgynevezett konvergencia, akkor a befektetőket aligha fogja visszatartani az adóelőleg „réme” egy-egy profitrealizálástól. Rövid távú, egy-két hónapra szóló előrejelzéseikben az elemzők továbbra is látnak esélyt egy megtorpanásra. Távolabbra tekintve azonban csak abban térnek el a prognózisok, hogy milyen magaslatokba teszik az újabb tetőpontot.A Budapesti Értéktőzsde tíz évvel létrejötte után hasonlóan meghatározó dilemma előtt áll, mint annak idején, megalakításának időszakában. A globalizálódó világban, a nagy fúziók idején a nemzeti tőzsdéknek meg kell találniuk a helyüket. Többek között ezt az útkeresést szolgálja a BÉT új stratégiai terve, amelyet az elmúlt évben dolgozott ki a tőzsde ügyvezetése és a tőzsdetanács, s a decemberi közgyűlésen a tőzsdetagok is elfogadták. Ebben olyan üzletpolitikát fogalmaztak meg, amely a BÉT regionális súlyát, versenyképességét erősíti. Ezzel szándékoznak a pesti tőzsdét képessé tenni arra, hogy önállóan is képes legyen fennmaradni, amennyiben így alakul a jövő, s az előbb-utóbb elkerülhetetlen együttműködési tárgyalásokhoz is jó alapot teremt, ha a befektetők és a kibocsátók által preferált intézménnyé válik. A tőzsde vezetőinek kényes egyensúlyt kell megtalálniuk ahhoz, hogy megvalósíthassák a kitűzött célokat. A tőzsdén jegyzett részvények számát a kibocsátóknak nyújtott kedvezményekkel, az üzleti forgalom bővülését pedig többek között a forgalmi díjak csökkentésével tudják befolyásolni. A bevételeiknek viszont mindenképpen fedeznie kell a ráfordításokat, s mivel a célkitűzések között a részvénytársasággá alakulás is szerepel, nem árt, ha némi bevételi többlettel is számolhatnak a majdani tulajdonosok. A kibocsátók felé máris gesztust tett a börze, hiszen a közelmúltban eltörölték a bevezetési díjat, s Dunavölgyi Mária a decemberi közgyűlés után a kormány és a törvényhozás felé is javaslatokkal élt a tőzsdei társaságok támogatását illetően. A BÉT ügyvezető-igazgatója figyelemre méltó érveket sorakoztatott fel. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a tőzsdén jegyzett cégek gazdálkodása áttekinthető, tevékenységük a legnagyobb nyilvánosság kontrollja alatt zajlik. Adókötelezettségüknek eleget tesznek, befizetéseikre a költségvetés biztosan számíthat. Ezek miatt a kormány és a törvényhozás részéről indokolt lenne a tőzsdei jelenlét adókedvezményekkel való támogatása, valamint a tőzsdei bevezetés segítése. A BÉT aktív marketingtevékenységgel is törekszik a tőzsdei társaságok körének bővítésére.A magánbefektetőket a tőzsdei forgalom több mint kilencven százalékát kitevő likvid részvények árváltozása érintette. Ezek közül legnagyobb vesztes a Synergon volt, amely tőzsdei kapitalizációjának majd’ hatvan százalékát veszítette el az elmúlt év során, a legnagyobb csalódást viszont minden bizonnyal a 33,7 százalékkal leértékelődött Matáv okozta. Majdnem ugyanenynyit csökkent a BorsodChem árfolyama, amelynek irányításáért minden eszközt bevetve harcolnak az orosz Gazprom-csoport cégei, a Milford Holding és a Szibur. A magyar részvényárak elmúlt évi alakulásában az egyik legjelentősebb esemény az a felvásárlási küzdelem volt, amely a magyar vegyipar irányításáért folyt. A TVK a Mol ellenőrzése alá került, a BC-ben viszont feltehetően az orosz Szibur, a legújabb részvényes szava lesz a döntő, noha erről a közelgő, januári rendkívüli közgyűlésen kialakuló szavazatarányok fogják a befektetőket eligazítani. A piac mindenesetre a konfliktusok békés rendeződését várja. A 9 százalékos lemorzsolódásával a Mol árnyalatnyival a piaci átlag fölött tudott maradni, noha a már említett tulajdonosi versengésnek részese volt. Nem egészen fél százalékkal az egy évvel korábbi ára fölött zárta a tavalyi utolsó kereskedési napot a Richter. Valójában ez az árfolyam is veszteséget okozott a befektetőknek, hiszen az inflációval is kalkulálni kell, de az összehasonlítás mindenképpen kedvező. A blu chipek közül legjobban teljesítő OTP-törzsrészvény árfolyamának 7,2 százalékos gyarapodása is csak az infláció figyelmen kívül hagyásával jelent nyereséget, viszont a lakossági bank elsőbbségi részvényei néhány százalék híján megduplázták tulajdonosaik vagyonát.A részvények többségét tekintve hasonló kilátások ebben az évben sincsenek előttünk, de jó választással és kellő kitartással az új ezred első évében több szakember szerint elérhető negyven-ötven százalék nyereség. Reménykedjünk, hogy ezúttal nem kell kivárni a Kostolany által szabott öt évet, s három szűk esztendőt legalább három jó év követ.