Magyarok és szlávok

Lázadás volt ez a könyv 1942 áprilisában: Csehszlovákia, Lengyelország rég fölparcellázva, a fölperzselt Szovjetunió területén javában zajlik a Barbarossa terv végrehajtása, Románia részeinek átadására kényszerítve, Szerbia túl a „hideg napokon” – és a Magyarságtudományi Intézet keresve sem talál megfelelőbb alkalmat, hogy a szlávság művelődéstörténetéről, valamint Kárpát-medencei jelenlétéről előadás-sorozatot publikáljon. A hazai szlavisztika legjelentősebb tudósai az egyik oldalon, legfőbb katonai szövetségesünk, a náci Németország élettérelmélete és a szláv népek rabszolgastátusának alapelve a másikon. Szelíd, ám átszellemülten dacos szembeszegülés ez, amelyet a köztudottan nem specialista, mégis kötetszerkesztő Szekfű Gyula is nyomatékosít.Hősiesen időszerűtlen volt e könyv 1942-ben: a korral szembeszegülő humanista és szintéziskereső tudományosság elszigetelt erődemonstrációja. A pozitivista történetírás, a nemzetkarakterológiai kísérletekre építő szellemtörténet, az összehasonlító nyelvészet, az eszmetörténet, a néprajz és az irodalomtudomány vetette itt latba fölkészültségét, hogy a magyar kultúrára oly nagy befolyást gyakoroló szláv népek műveltségét a lehető legteljesebben térképezze föl. És hogy a két kultúra kapcsolatának úttörő elemzéseivel legalább szellemi értelemben, a szellemi honvédelem lázadásaként, helyreállítsa a Kárpát-medence civilizációs egységét. Kniezsa István, Zsirai Miklós, Fügedi Erik, Hadrovics László, Gogolák Lajos, Gunda Béla és a többiek tanulmányai régiónk szerteágazó etnikai harcaiba, közép-európai sorsközösségünkbe, egyszóval történelmünk mélyebb értelmébe avatnak be. S ez talán a legtöbb, ami egy történeti szintézistől elvárható.Persze a tanulmánykötet nem mentes a beszédes és kétségbeesett elfogultságoktól sem: szinte minden szerzőnél ott lappang a Kárpát-medencei kultúrfölény igazolása, helyenként a finnugor népeket, a lengyeleket sorozatosan legyőző oroszság iránti ellenszenv, az elhatárolódás a bizantinus keleti kultúrkörök hatásaitól, avagy a szlávok „mint földművelő szolganép” avas közhelye. Ám ha szürke tipográfiájával és tördelésével, helyesírási-gépelési hibáival, szerkesztetlenségével az újra kiadott kötet próbára teszi is az olvasó türelmét, e szelíd szellemi lázadásnak az emlékművét elismerően, a múltból – remélhetően – sokat eszmélkedve olvassuk ma újra.(A magyarság és a szlávok. Lucidus Kiadó, Kisebbségkutatási Könyvek, Budapest, 2000. Ára: 2200 forint)