Melyik a legfontosabb pesti teátrum?

Metz Katalin
2001. 01. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Színházigazgatók pályáztatásával zárult az óév színházi élete. Négyéves mandátumuk lejártával – mint lapunk hasábjain többször megírtuk – a fővárosi önkormányzat döntött a direktori posztok betöltéséről. Mindenki a helyén maradt, egyetlen új vezetőt neveztek ki a fővárosi prózai színházaknál: Kerényi Imre átengedte Mácsai Pálnak a Madách Kamara művészeti irányítását. A népszerű színész-rendezőt, aki az új esztendő leghíresebb koncertjén műsorvezetőként aratott sikert, kinevezése előtt kérdeztük.– Mácsai Pált nem úgy ismerjük, mint aki életét a bulvárdarabokra tette volna föl. Így viszont meg kell változnia a Madách Kamara profiljának, hiszen az elmúlt években a színházban túlnyomórészt kommersz műveket játszottak. Milyen módszerrel próbálja elképzeléseit érvényesíteni?– A türelem módszerével. Valóban nem a bulvárra tettem föl az életemet, és változtatni fogok a Madách Kamara fővárosi színházi életben betöltött szerepén, magyarán: szeretném lassacskán átalakítani a profilját. Olyan előadásokat kell rendezni, amelyekre emlékeznek a nézők. Amikor a főiskolára készültem, nagyanyám úgy emlegette Pünkösti Árpád Madách Színházát, mint a 30-as, 40-es évek legfontosabb pesti teátrumát, nagy előadások, nagy alakítások hajdani helyszínét. Várkonyi Zoltán például ott játszotta a IV. Henriket. Hiszem, hogy a városnak ezen a pontján a Madách ma is képes lenne erre. Megpróbálok tenni érte valamit.– A gondot vélhetőleg a kiskörúti közönség ízlése is jelenti. Magam a romániai diktatúra éveiben gyakran tapasztaltam, hogy a publikum igenis „ránevelhető” az igényes darabok befogadására, ha nagyon jó az előadás. El lehetne ezt itt is érni?– A Madách Kamara közönsége a bulvárhoz szokott. Ezt keresi, ezt kedveli. Ugyanakkor minden évben bemutattunk itt egy-két komoly darabot, például az Alkut, a Tájfunt, a Becketet, a Névtelen csillagot, most épp az Üvegfigurákat próbálják. Abban bízom, hogy ez bővíthető. Miért? Például azért, mert amit a magyar tévénéző ma a különféle csatornákon kap, az a legtöbbször egyenesen gyalázatos, nem találok rá ennél enyhébb jelzőt. Meggyőződésem, hogy a közönség lassacskán elfordul az olcsó show-któl, a fogcsikorgató szórakoztatástól, és a lelkét horzsoló, tartalmasabb produkciókat keresi majd. Olyanokat, amelyek révén mélyebbre pillant az emberi természetbe. Ha a publikumban nem lenne meg ez a fokozódó érdeklődés, nem menne négy éve zsúfolt ház előtt az Örkény-estem a Komédiumban, és nem tartanék a kétszázadik előadásnál, holott egyszál magamban ülök a pódiumon, és mesélek. Erre az újonnan formálódó nézői igényre a színházaknak föl kell figyelniök, és válaszolniok kellene rá. És nem azzal, hogy még zajosabb produkciókkal rukkolnak elő, hanem épp azzal az ősi képességükkel, ami a művészeti ágak közül a leginkább rájuk vall: az emberi lélek bonyodalmainak, konfliktusainak fölmutatásával.– Valami azt súgja, hogy így van... Támogatást remélek a színészektől is. A társulatnak vannak olyan tagjai, akik az ország legjobb teátrumaiban is megállnák a helyüket, el tudnák játszani mindazt, amire gondolok; mi több, valósággal szomjaznak az ilyen szerepekre, s ennélfogva több energiát fektetnének bele, mint más. Szándékomban áll továbbá vendégművészeket hívni, olyanokat, akik az igényesség elkötelezettjei. Elvem a fokozatosság, nem akarok egycsapásra olyan elvont darabokkal előhozakodni, ami a Madách közönségét elriasztaná: nem Beckett-tel kell a nézőket az új minőséghez, az új gondolkodásmódhoz szoktatni. Hosszú távra tervezek. Bízom a társulatban, bízom a közönségben, bízom a korban, amelyben élünk, és ha időnként el is bizonytalanodom, bízom magamban is. Remélem, hogy ezek a feltételek együttesen esélyt adnak egy értelmes színház kialakítására.– Mennyiben számíthat arra, hogy csakugyan megkapja a teljes művészi függetlenséget, amire ígéretet tettek? Hisz a nagykörúti Madách és a Kamara szervesen összetartozik, sem gazdaságilag, sem az esztétikai szemlélet dolgában nemigen választható el egymástól. Meg tudja így valósítani az elgondolásait?– A színház tulajdonosának, a fővárosi önkormányzatnak az a szándéka, hogy három év múlva teljesen leválassza a nagy Madáchról. Kerényi Imre igazgatónak az volt az elképzelése, hogy ezt a leválasztást szellemileg már most készítsük elő. A független működést szigorú szerződésben szabályozzuk. Megegyezés szerint játszanak majd a színészek egyik vagy másik intézményben; egyébként az egyeztetések, a tárgyalások, vagy épp az, hogy miként kell valamiért megharcolni, annyira benne van egy színház napi gyakorlatában, hogy én e tekintetben nyugodtan nézek a jövő elébe. Meggyőződésem különben, hogy a nagy színháznak is elemi érdeke, hogy ez a kisebbik teátrum jól működjék. Kerényi Imre megértette, hogy társulatában többen is mást szeretnének csinálni, és erre lehetőséget kínált; átadta a Kamarát azoknak, akik – most az én vezetésemmel – másképpen gondolkodnak a színházról, mint ő. Nekem ez garancia. Ez a vállalkozás egyetlen dolgon bukhat meg: ha nem produkálunk jó előadásokat. Ami annyit jelentene, hogy rosszul mértem fel a helyzetet, a kor körülményeit, a magam képességeit – s akkor egyszerűen le kell vonni a konzekvenciákat.– Hogy érzi magát Anthony Shaffer híres darabjában, a Mesterdetektívben?– A bemutatót igen kemény próbák előzték meg, de remélhetőleg nemcsak mi, színészek élvezzük, hanem a közönség is. Krimi lévén – méghozzá az igényesebbjéből – az ember egyik ámulatból a másikba esik, váratlan fordulatok sokasága lepi meg a nézőt. Először játszom Jordán Tamással együtt, mindkettőnk nagy örömére. A két fontosabb szerep valóságos jutalomjáték számba megy, a szövegben pedig lubickolunk; Hamvai Kornél fordította. Az előadást Keszég László rendezte.– Mit kedvel a szerepében?– Krimiről lévén szó, alig szabad valamit elárulni. Mondjuk így: az ezernyi színt, játékosságot, amit ez az alakítás megkíván.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.