Tegnap Párizsban a moldvai csángók helyzetéről szóló jelentést tárgyalt az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének kulturális bizottsága – tudtuk meg tegnap strasbourgi forrásokból. A finn rapportőr, Tytti Isohookana-Asunmaa asszony által beterjesztett jelentés felvázolja a csángók eredetét, történetét s anyanyelvük használatának jelenlegi lehetőségeit.A csángók rapportőrévé lett finn képviselő asszony egy éve vetette föl, hogy a kulturális bizottság vizsgálja meg a csángók helyzetét, és készítsen jelentést a bizottságnak. Az ET parlamenti közgyűlése két hasonló természetű ajánlást fogadott el, ezek a román és a jiddis kultúrára vonatkoztak.A „csángó”, románul ceangai – írja jelentéstervezetében Tytti Isohookana-Asunmaa asszony – egy heterogén, római katolikus, magyar eredetű népcsoport Moldvában, Románia keleti részén. A csángók, akik archaikus magyar nyelvet őriznek, az utóbbi idők gyors változásai és a helyi román hatóságok nyomásának hatására asszimilálódni kezdtek. Hogyan lehetne megmenteni ezt az egyedülálló közép-európai örökséget, megerősíteni identitásában ezt a csoportot és tagjait? – teszi fel a kérdést a finn képviselő asszony, aki a csángókat Európa „legrejtélyesebb kisebbségének” nevezi tervezetében.

„Telefonozott az úszómester” – megszólalt a Palatinus tragédia szemtanúja