Mintegy 170 párt indulhat az április 12-i országgyűlési képviselő-választáson. Négy évvel ezelőtt 267 bejegyzett párt indulhatott – közolte az Országos Bírósági Hivatal (OBH).
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Az országgyűlési választások kitűzésének napján, január 13-án 168 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában – közölte az OBH. Tavaly tizenöt pártot, míg idén egyet sem jegyeztek be jogerősen.
2022 óta negyvenhárom pártot jegyeztek be a bíróságokon, és 83-at töröltek az OBH nyilvántartása szerint.
Több esetben az egykori párt a bíróságnál kezdeményezte, hogy a továbbiakban egyesületi formában folytathassa tevékenységét, így formálisan nem törölték ezeket, de már nem szerepelnek a pártok nyilvántartásában. Emellett az ügyészség is kezdeményezhette egykori párt egyesületté nyilvánítását, amennyiben a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állított jelöltet.
A 2022-es országgyűlési választást megelőző négy évben még 172 pártot jegyeztek be a bírságokon:
- a 2014–2018 közötti időszakban 116-ot,
- 2010–2014 között pedig 51-et alapítottak.
Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük hat még ma is működik. A mai parlamenti pártok közül
- a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében,
- a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében,
- a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz–Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt.
A rendszerváltás idején, 1989-ben alapított Független Kisgazda-Földmunkás és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll. Az 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is megszűnt, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.
Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert
a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra.
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való tovább működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!