A vagyon nyűgje

Komoly gondok gyötrik napjainkban a konstruktív ellenzéket. Tenni is kellene valamit a szóban már oly sokszor elítélt korrupció ellen. A bajok ott kezdődtek, amikor a parlament az emlékezetes villabotrány kirobbanása után megszavazta a vagyonvizsgáló bizottság felállítását. A bizottság dolgozni kezdett, bekérte a képviselők tavaly december 20-a előtt tett valamennyi titkos vagyonnyilatkozatának másolatát, valamint az éppen aktuális bevallásaikat. A megadott határidőre 169, zömében szocialista és szabad demokrata honatya nem tett eleget a bizottság kérésének. A két említett párt frakciójából egyedül Hajdu László serénykedett a végrehajtásban, de ő a híradások szerint tévedésből volt túlbuzgó. A többség úgy viselkedett, mintha feledékeny lenne, Csabai Lászlóné viszont levelet is írt, amelyben jelezte, hogy azért nem tesz eleget alkotmányos kötelességének, mert nem ért egyet a bizottság szerinte antidemokratikus működésével. Ez persze eléggé sajátos felfogása a demokráciának, hiszen éppen azért nem éltek jogukkal és nem delegáltak tagokat a bizottságba a baloldaliak, hogy kifejezzék egyet nem értésüket, ami persze egyetlen jogállamban sem ment föl senkit a kötelezettségek alól. Répássy Róbert, a bizottság fideszes elnöke egyenesen úgy fogalmazott tegnap a napirend előtti vitában, hogy szerinte nem lehet polgári engedetlenségi mozgalmat állítani parlamenti bizottság döntésével szemben. Ha a megadott 15 napos póthatáridőn belül sem adják le nyilatkozataikat a renitensek, akkor nyílt alkotmánysértést követnek el, amiért a választók előtt kell felelniük. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter ehhez még azt tette hozzá, hogy a vagyonnyilatkozatok benyújtása, vizsgálata nemcsak a köz szolgálatában lévők jogtalan gazdagodását gátolja, de az átfogó korrupcióellenes törvénycsomaghoz is kapcsolódik. Itt lenne a lehetőség tehát, hogy azok is tegyenek a jogtalan gazdagodás ellen és a korrupció visszaszorításáért, akik eddig csak beszéltek róla, ha másokról volt szó.Ehelyett amikor a három koalíciós párt módosító indítvány nyújtott be a képviselők jogállásáról szóló törvényhez, ami évente kötelezné nyilvános vagyonbevallásra az érintetteket, megint protestáltak. Valamilyen rejtélyes oknál fogva ez a javaslat sem találkozott a baloldali ellenzék elképzeléseivel. Bár Tóth András képviselő a szocialista frakció tegnapi ülése után közölte: remény van arra, hogy az MSZP megegyezésre jut a Fidesszel, és ma eredményes lesz a kétharmados törvényről a zárószavazás. Nyilatkozata idején már csak egyetlen vitás kérdés volt: az MSZP adatvédelmi szempontból kifogásolhatónak tartotta, ezért nem támogatta, hogy a képviselőknek fel kelljen tüntetniük vagyonnyilatkozatukban annak az adatait, akivel olyan szerződéses viszonyban állnak, amelyből honatyai javadalmazásukon kívül jövedelmük származik. A kifogás egyben lerántja a leplet a szocialisták égető gondjainak mibenlétéről a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban. Gondoljunk csak a szocialisták eddig legnagyobb korrupciós botrányára, az olajgate-ügy szereplőinek szövevényes, alig átlátható összefüggésrendszerére, Máté László és Hujber Ottó cégbirodalmára! Teljességgel érthető, ha továbbra sem kívánják nyilvánosan megnevezni, honnan is csorog üvegzsebükbe a „korrupciómentes” forint. Adatvédelmi nonszensz lenne...