Növekvő házasodási kedv

Hosszú idő óta tavaly élénkült először jelentősen a házasodási kedv. Az elmúlt évben kétezerötszázzal több pár mondta ki a boldogító igent Magyarországon, mint egy évvel korábban. A szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy az emelkedést mi okozhatta, s abban volt-e szerepe a családpoltikának. Közben tovább emelkedett, s megközelítette a harminc százalékot a házasságon kívül született gyermekek aránya.Tavaly főként a tavaszi hónapokban és a nyárutón léptek többen frigyre, mint egy évvel korábban. Összességében 2500-zal emelkedett a házasságkötések száma, ami 5,6 százalékos növekedést jelent az 1999. évihez képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből.Az elmúlt évben az idősebbek, a 25–34 évesek házasságkötési hajlandósága emelkedett. A nőknél például 25 százalékkal többen mondták ki a boldogító igent ebben az életkorban, mint tavalyelőtt. Közben a 25 év alatti korosztályból a korábbinál is kevesebben kötöttek házasságot. Az elmúlt tíz évben körükben 75 százalékkal csökkent a házasságkötések száma. Továbbra is jellemző tehát, hogy egyre későbbi életkorra tolódik a házasságkötés. Az először házasulók mellett az újraházasulók száma is emelkedett tavaly.A KSH jelentése megállapítja azt is, hogy az elmúlt évben 1600-zal kevesebb válást mondtak ki, mint egy évvel korábban. Ez több mint hatszázalékos csökkenést jelent.Az emelkedő házasságkötések és a csökkenő válások mégsem tudták befolyásolni a házasságok mérlegét. Változatlanul jóval több házasság szűnik meg özvegyüléssel és válással, mint amennyi létrejön. 2000-ben 80 ezer házasság szűnt meg és csak 48 ezer új keletkezett. Ennek következtében csökken a házasok aránya és emelkedik a nem házasoké.Kamarás Ferenc, a KSH népesedési főosztályának főtanácsadója elmondta: nagyon nehéz a növekedés okát meghatározni, hiszen az emelkedés csak két éve tart, ráadásul 1999-ben szinte érzékelhetetlen volt. Szerinte elsősorban demográfiai okai lehetnek a házasságkötések emelkedésének. A Ratkó-korszakban született gyermekek unokái – amely nagyobb létszámú korosztály, mint az előtte és utána következőké – most lépnek olyan korba, hogy házasságot köthetnek. Hozzátette: nem zárható ki, de statisztikai eszközökkel nehezen bizonyítható, hogy közvetlen összefüggés van a családpolitika és a házasságkötések fellendülése között. A válások számának csökkenését nagyon kismértékűnek tartja, így a csökkenést akár a bírósági ügymenet is okozhatta – mondta.Herczog Mária, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet kutatási igazgatója is egyetértett azzal, hogy a Ratkó-korszak gyermektöbbletének szerepe lehet a házasságok mostani emelkedésében. Ő viszont úgy vélte, hogy a lakástámogatási és az adórendszernek biztosan volt ebben szerepe. Mint mondta: a lakástámogatási rendszer életbelépésének első fél évében – a módosításig – a házastársakat sokkal nagyobb kedvezmények illették meg, mint az élettársi kapcsolatban élőket. Az adórendszer pedig egyértelműen a házasságban élőknek kedvez. Példaként említette, hogy ha az anya alacsony keresete miatt nem tudja teljesen kihasználni a kedvezményt, az apa csak akkor veheti azt igénybe, ha házasságban élnek. Hozzátette: az így erőltetett házasságok tartóssága azonban kérdéses.Az általunk megkérdezett anyakönyvvezetők egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy az emelkedésben szerepe volt a millenniumi esztendőnek. Mint mondták: sokan már 1999-ben időpontot foglaltak, hogy a millenniumi évben mondhassák ki a boldogító igent.