Az elítélteket a lakosságnál jobban szűrik

Száztíz orvos jut a hazai 17 000 elítéltre, akiknek egészségügyi ellátása jobb a lakosság átlagáénál: a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) egészségügyi főosztályának vezetője szerint bármennyire is furcsán hangzik, tény: a bv-intézetekben már gyakorlat az, amit a kormány egészségügyi cselekvési programja a lakosság számára előír. Mindennek azután néztünk utána, hogy Pisában, a börtönegészségügyről tartott nemzetközi konferencián kiderült: az olasz börtönökben erősödik a járványveszély, egyre több az öngyilkos, újra riadalmat kelt a tuberkulózis.Mindenféle járvány veszélye ugrásszerűen megnőhet az úgynevezett „embergyűjtő helyeken” – mondta lapunknak Heylmann Katalin orvosezredes, a BVOP egyészségügyi főosztályának vezetője.– Ezért egy 1998-as jogszabály szerint az elítéltek számára kötelező a HIV-teszt, a fertőző betegségek szűrése, a fogászati, a munkaalkalmassági vizsgálat, valamint évi rendszerességgel a tüdő- és a nőgyógyászati onkológiai vizsgálat. Ezzel tulajdonképpen a bv-intézetekben már megvalósították azt, ami az egészségügyi kormányzat cselekvési programjában áll: a lakosság rendszeres egészségügyi szűrését.Az ÁNTSZ a bv-intézeteknek is előírja a 2005-ig teljesítendő működési, tárgyi és építési minimumfeltételeket, de a százéves börtönépületek ezeknek már konstrukciójuknál fogva sem képesek megfeleleni. Ugyanakkor országos átlagban a bv-intézetekben az optimálisnál 150-160 százalékkal több a fogva- tartott. Az osztályvezető szerint komoly járvány hosszú ideje nem fordult elő, csupán egy 4-5 évvel ezelőtti, egy-kétszáz embert érintő szalmonellafertőzés. Az elítéltek egészségügyi állapota nagyjából megfelel a lakosság általános állapotának – tette hozzá.1996-tól a bv-intézetekben kiugróan megnőtt a szív- és érrendszeri megbetegedések miatti halálesetek száma. A halálozási okok listáján a második helyet a rosszindulatú daganatok, a harmadikat pedig az egyéb krónikus degenaratív betegségek foglalják el.A mintegy 17 000 magyarországi elítéltre 110 orvos jut, közéjük számítva a kórházakban dolgozókat is. A gyógykezeléseket, kivizsgálásokat, műtéteket elsősorban a bv egészségügyi intézeteiben végzik: a bv Központi Kórházban 297, a nagyfai büntetés-végrehajtási intézet krónikus utókezelő részlegén 80, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben pedig 311 kórházi hely van.A bv egészségügyi főosztályának kérésére került az egészségügyi törvénybe: az elítéltek nem vehetnek részt a törzskönyvezéshez szükséges gyógyszer-kipróbálási programokban, annak ellenére, hogy nem elítélt magyar állampolgárok ezt szabad akaratukból megtehetik.Bujáki Ildikó, a BVOP sajtó- és kommunikációs osztályának vezetője szerint a fogvatartottak nagy része a hátrányos szociális helyzetéből fakadó egészségügyi problémákkal kerül a különböző intézetekbe. A bezártság lelki hatása is okozhatja és súlyosbíthatja a betegségeket. A nemzetközi normák ezért is fordítanak különös hangsúlyt az elítéltek egészségvédelmére és gondozására. Az elítéltek 5-6 százaléka kerül úgynevezett gyógyító-nevelő csoportba személyiségzavar, szellemi visszamaradottság, szellemi leépültség miatt. E csoport tagjainak napirendje eltér az átlagostól, tevékenységüket, szakképzett nevelő irányítja.