A legendás pilóta emlékezete

Születésének századik évfordulója alkalmából a Hármashatárhegyen tegnap megkoszorúzták a „Luluként” ismert Rotter Lajos aranykoszorús pilóta, tervező, tanár, a magyar repülés nemzetközileg is elismert személyiségének bronzszobrát. Az ünnepségen részt vett az özvegye, fiai, egykori bajtársai és modern kori követői.A frissen végzett gépészmérnök 1923-ban első díjat nyert egy Svájcban kiírt helikopterpályázaton, majd barátjával megalapította a Feiro repülőgép-építő vállalatot. Rotter úttörő tervei alapján itt készültek a kor legkorszerűbb repülőgépei. A világon első ízben ő alkalmazta a kiegyenlítőkormányt, amit sohasem szabadalmaztatott, és még csak huszonkét éves volt, amikor megtervezte azt a gépet, amelynek szárnya három részből áll.A gépek berepülését a jó barát, Heffty Frigyes hadipilóta vállalta azzal, hogy „Lulu konstrukcióit csukott szemmel is repülöm”. Így készült a repülés történetében azóta legendássá vált motoros Feiro I, a Dongo és a Feiro I. továbbfejlesztett változata, a Daru. A hazai vezető körök eleinte nagy lelkesedéssel támogatták a munkát, de a megrendelések végül pénz hiányában elmaradtak. Rotter Lajos 1928-ban a Magyar Aero Szövetség műszaki vezetőjeként az egész világon elismerést keltő szakcikkeket publikált, és országszerte tartott repülésről szóló előadásokat. Néhány évvel később a cserkészek 1933-as gödöllői világtalálkozójára Lord Baden-Powel kérésére Rotter létrehozza a szervezet repülős tagozatát, és megtervezte első nagy teljesítményű vitorlázógépét, a húsz méter fesztávolságú, műrepülésre is alkalmas Karakánt. Ezzel a géppel repüli a 24 órás nemzetközi rekordidőt, hogy bebizonyítsa: a Hármashatárhegy alkalmas vitorlázóterepnek. Ezután sorra állítja fel a magyar és nemzetközi rekordokat. Végül felkérik: tervezzen repülőt az 1936-os berlini olimpián bemutatandó vitorlázórepülésre. Hat hónap múlva elkészül az addig ismeretlen szárnyépítésű felsőszárnyas Nemere, kitámasztódúc nélkül, húszméteres fesztávolsággal de közben az új részletrajzokkal Rotter motorbiciklin száguldozik Budapest és a Székesfehérvár között, az építés minden pillanatát ellenőrzi. A berlini olimpián Rotter saját meteorológiai tapasztalataira hagyatkozva dacol a német meteorológiai intézet és pilótatársai tanácsaival, és felszáll. Néhány óra múlva már a 325 kilométerre lévő kieli kikötő fölött köröz, nemzetközi rekordot állít fel a céltávrepülésben. A következő olimpiát elmossa a háború – a vitorlázórepülés azóta sem lett olimpiai versenyszám.