Belátható időn belül összeomlik a tranzitállamnak számító Németország közlekedése, ha nem sikerül megoldást találni. Így nem véletlen, hogy a berlini kabinet első ülésén a szabadságukról visszatérő miniszterek a közlekedésügyi tárca törvénytervezetének szentelték figyelmüket, és elfogadták az illetékes szövetségi miniszter, Kurt Bodewig javaslatát: 2003-tól kezdve radikálisan megemelik a tehergépkocsikra kiszabott autópályadíjat, amely 27 és 37 pfenning között mozog majd kilométerenként – a megtett távolságtól, a súlytól és a motorok kipufogógázának szén-dioxid-tartalmától függően.
A probléma természetesen nem csupán Németországban létezik, hiszen tranzitország lévén hazánkban is léteznek korlátozó, szankcionáló intézkedések. A Magyarországra belépő tehergépkocsik a határon az Állami Közúti Műszaki és Információs (ÁKMI) Kht. huszonkét mérlegállomásának valamelyikén válthatnak ki útvonalengedélyt. Az ÁKMI az össztömegterheléstől és a mérethatároktól függően dönt arról, hogy az adott jármű mely feltételek mellett közlekedhet hazánkban. A magyarországi tengelyterhelési előírások egyébként szigorúbbak, mint az EU-országokban.
Németországban a kamionok autópályadíjának emeléséből előzetes számítások szerint négy év alatt közel hét és fél milliárd márka folyna be az államkasszába. Ez az összeg maradéktalanul a közlekedési dugók megakadályozását szolgáló program rendelkezésére állna. „Az autópályavám a tervezett közlekedési reform egyik legfontosabb építőköve lesz, és nemzetközileg példaképnek minősül!” – hangoztatta a miniszter. A törvénytervezet fenntartja magának a jogot arra is, hogy a teherszállításra kiszabott díjat az autópályán túlmenően az országutakra is kiterjessze, amennyiben a vállalkozók – a fokozott anyagi terhek megkerülésének céljával – szerelvényeiket ezen a halózaton próbálnák üzemeltetni. A fuvarozók érdek-képviseletei belátják, hogy elodázhatatlan és feltétlenül szükséges a pályák tehermentesítése, a megemelt használati díj ellenében viszont adókedvezményeket követelnek. Ha ezt sikerül kiharcolnuk, úgy jelentős előnyhöz jutnának a külföldi konkurenciával szemben, amely nem számíthat hasonló kedvezményre. Az EU-ba igyekvő kelet-közép-európai országok vállalkozóinak helyzetét illetően a német közlekedésügyi miniszter úgy véli, hogy az ottani alacsonyabb béreken keresztül az érintett cégek kiegyenlítik a nagyobb útvámot.
Kurt Bodewig egyben a teherszállítás jelentős részét a sínekre akarja áthelyezni. Az ötvenes években az áruforgalom ötvenhat százalékát még a vasút forgalmazta, jelenleg viszont ez a hányad mindössze tizenhat százalékot tesz ki. A szállítási vállalkozók lobbija kétségbe vonja, hogy a vasút belátható időn belül képes lenne jelentősen növelni kapacitását. A tárca terveit még el kell fogadtatni az EU-bizottsággal is. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a szakmailag is elismert tény, amely szerint egy negyventonnás teherautó az úttestet meg a hidakat egymagában úgy terheli meg, mint százhatvanezer személygépkocsi, radikális intézkedéseket követel meg az úthálózat ápolásának és kiépítésének, azaz a forgalom megközelítően zavartalan biztosításának érdekében.
Orbán Viktor Varga Mihályt jelölte a jegybank élére