A németek megemelik a sztrádadíjat

A német autópálya-hálózat Frankfurt–Passau szakaszán feltűnő a magyar tehergépkocsik számának folyamatos emelkedése. A kocsisor végeláthatatlan, ami – különösen a nyári hónapokban – óriási zavarokat okoz. A német kormány emiatt már meghúzta a vészharangot: a sztrádadíj emelését tervezi.

2001. 08. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Belátható időn belül összeomlik a tranzitállamnak számító Németország közlekedése, ha nem sikerül megoldást találni. Így nem véletlen, hogy a berlini kabinet első ülésén a szabadságukról visszatérő miniszterek a közlekedésügyi tárca törvénytervezetének szentelték figyelmüket, és elfogadták az illetékes szövetségi miniszter, Kurt Bodewig javaslatát: 2003-tól kezdve radikálisan megemelik a tehergépkocsikra kiszabott autópályadíjat, amely 27 és 37 pfenning között mozog majd kilométerenként – a megtett távolságtól, a súlytól és a motorok kipufogógázának szén-dioxid-tartalmától függően.
A probléma természetesen nem csupán Németországban létezik, hiszen tranzitország lévén hazánkban is léteznek korlátozó, szankcionáló intézkedések. A Magyarországra belépő tehergépkocsik a határon az Állami Közúti Műszaki és Információs (ÁKMI) Kht. huszonkét mérlegállomásának valamelyikén válthatnak ki útvonalengedélyt. Az ÁKMI az össztömegterheléstől és a mérethatároktól függően dönt arról, hogy az adott jármű mely feltételek mellett közlekedhet hazánkban. A magyarországi tengelyterhelési előírások egyébként szigorúbbak, mint az EU-országokban.
Németországban a kamionok autópályadíjának emeléséből előzetes számítások szerint négy év alatt közel hét és fél milliárd márka folyna be az államkasszába. Ez az összeg maradéktalanul a közlekedési dugók megakadályozását szolgáló program rendelkezésére állna. „Az autópályavám a tervezett közlekedési reform egyik legfontosabb építőköve lesz, és nemzetközileg példaképnek minősül!” – hangoztatta a miniszter. A törvénytervezet fenntartja magának a jogot arra is, hogy a teherszállításra kiszabott díjat az autópályán túlmenően az országutakra is kiterjessze, amennyiben a vállalkozók – a fokozott anyagi terhek megkerülésének céljával – szerelvényeiket ezen a halózaton próbálnák üzemeltetni. A fuvarozók érdek-képviseletei belátják, hogy elodázhatatlan és feltétlenül szükséges a pályák tehermentesítése, a megemelt használati díj ellenében viszont adókedvezményeket követelnek. Ha ezt sikerül kiharcolnuk, úgy jelentős előnyhöz jutnának a külföldi konkurenciával szemben, amely nem számíthat hasonló kedvezményre. Az EU-ba igyekvő kelet-közép-európai országok vállalkozóinak helyzetét illetően a német közlekedésügyi miniszter úgy véli, hogy az ottani alacsonyabb béreken keresztül az érintett cégek kiegyenlítik a nagyobb útvámot.
Kurt Bodewig egyben a teherszállítás jelentős részét a sínekre akarja áthelyezni. Az ötvenes években az áruforgalom ötvenhat százalékát még a vasút forgalmazta, jelenleg viszont ez a hányad mindössze tizenhat százalékot tesz ki. A szállítási vállalkozók lobbija kétségbe vonja, hogy a vasút belátható időn belül képes lenne jelentősen növelni kapacitását. A tárca terveit még el kell fogadtatni az EU-bizottsággal is. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a szakmailag is elismert tény, amely szerint egy negyventonnás teherautó az úttestet meg a hidakat egymagában úgy terheli meg, mint százhatvanezer személygépkocsi, radikális intézkedéseket követel meg az úthálózat ápolásának és kiépítésének, azaz a forgalom megközelítően zavartalan biztosításának érdekében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.