Létezésük kezdeti szakaszában az őssejtek a test bármilyen sejtfajtájává képesek kifejlődni. Ennek folytán alkalmasak lehetnek arra, hogy tönkrement szerveket és szöveteket regeneráljanak, és jó néhány betegség – így például a cukorbetegség, a gerincmegbetegedések, a Parkinson- és az Alzheimer-kór – leküzdésében segítsék a kutatókat.
Az őssejteket a legjellemzőbb és a legkézenfekvőbb módon embrióból lehet nyerni – ezek az úgynevezett embrionális őssejtek –, mégpedig az embrió elpusztítása árán. Az amerikai elnök által most megfogalmazott korlátozó feltételek lényege, hogy csak a már létező, mintegy hatvan „embrionális őssejtláncolatnak” az esetében támogatható a kutatás. Őssejtkutatók szerint viszont jelenleg nincs is enynyi létező sejtláncolat, más kutatók pedig kételkednek abban, hogy biztosítva lennének a kutatás feltételei. Állításuk szerint az embriók többsége magánintézmények tulajdonában van, s kérdéses, egyáltalán hozzájuthatnak-e tanulmányaik tárgyához. A hatvanból csak tíz sejtláncolat található az Egyesült Államokban, a többit Ausztráliában, Szingapúrban, Indiában, Izraelben és Svédországban őrzik.
James Thomson, aki 1998-ban először állított elő emberi őssejtet, örömmel fogadta, hogy a kutatás folytatódhat. Mint mondta, a korlátozó rendelet lassítani fogja a munkát, de a kompromisszum mégis jobb, mint a kutatás teljes leállítása.
Vallási csoportok viszont bírálták az elnöki bejelentést: „A szövetségi kormányzat a történelemben először támogat olyan kutatást, amely védtelen emberi lények elpusztítása során akar reményt nyújtani másoknak” – nyilatkozta Joseph Fiorenza püspök, az amerikai katolikus püspökök konferenciájának elnöke.
n
Klónozással kapcsolatos előkísérleteket Magyarországon is végeztek már. Gergátz Elemér, a Mosonmagyaróvári Biotechnikai Állomás Mesterséges Termékenyítő és Embriológiai Központjának vezetője már idén áprilisban elmondta lapunknak: 1981-ben micrococcus-szal fertőzött juhállomány érkezett az országba. Hogy megmentsék a genetikai anyagot, a kutató javasolta, próbálkozzanak embrióátültetéssel. Szuperovuláltatták az állatokat, azaz egy ivarzásnál nem egy-két petesejtet, hanem jóval többet nyertek. A megtermékenyítés után az embriókat a fésűsmerinó-anyákba helyezték. Szinte melléktermékként fejlesztették tovább a mesterséges termékenyítő technológiát: a méhnyakcsatornán keresztül termékenyítették meg az állatokat. Ezután a „fedező” próbakos gyorsította fel a méh mozgását. Az így megtermékenyített embriót elkezdték felezni, így jöttek létre az egypetéjű ikrek. A két állat már klónnak számít, hiszen ugyanazt a genetikai anyagot hordozta. Már 1985-ben, osztrák–magyar együttműködés eredményeként megszületett az első egypetéjű, úgynevezett monozigotikus birkaikerpár.
--------------------------------------------------------------------------------
A kísérletek krónikája
1938 Hans Spemann német tudós első alkalommal dolgoz ki tervet állatok klónozásáról, ez embrió és tojássejt felhasználását tartalmazza.
1952 Robert Briggs és T. J. King pipettával szippantja ki egy fejlett békaembrió sejtmagját és egy másik békapetébe injektálja. A kísérletet nem sikerül továbbfejleszteni.
1962 John B. Gurdon brit biológus bejelenti: békákat klónozott felnőtt egyedek beléből vett sejtekből.
1970 Gurdon megismétli a kísérletet: egy békaembrió sejtjeit egy békapetébe ülteti. A peték ebihallá fejlődnek, mielőtt elpusztulnának. Ezzel bebizonyítja, hogy a beültetett sejteknek sikerült az embrióba ágyazódniuk.
1977 Gurdon 30 klónozott békája hatalmas aggodalmat kelt a világban. Az aggódók szerint a kísérlet az Aldous Huxley-féle, az 1930-as években megálmodott „Szép, új világ” beköszöntét jelzi, ahol a gyerekek lombikban, gazdasági, termelési megfontolások szerinti „minőségben” jönnek a világra.
1981 Karl Illmensee és Peter Hoppe bejelentik: sikerült egeret klónozniuk egy egérembrió sejtjéből.
1982 James McGrathnak és Davor Stolternak nem sikerült megismételnie az egérklónozási kísérletet. A tudósok végül arra a következtetésre jutnak, hogy nem lehet klónozásra használni az egérembriót, ha már elérte a kétsejtnyi nagyságot
1984 A nagy-britanniai Steen Willadsen bejelenti: bárányembrió sejtjéből sikerült bárányt klónoznia. Mások rövidesen megismétlik a kísérletet kecskékkel, nyulakkal, sertésekkel, majmokkal.
1994 A wisconsini egyetemen mintegy 120 sejtnyire nőtt a Neal First által klónozott borjúembrió.
1996 Ian Wilmut báránnyal ismétli meg First kísérletét.
1997 Wilmut bejelenti: hatéves juhot klónozott. Megszületik Dolly, az első felnőtt sejtekből klónozott lény.
1998 A japán Kinki egyetem kutatói azt állítják, nyolc borjút klónoztak egyetlen tehénből. Csupán négy borjú érte el az egyévesnél idősebb kort.
1999 A söuli egyetemi kórház kutatóorvosai beismerik: klónozták egy terméketlen asszony sejtjeit. A kísérletből létrejött embrió elérte a négysejtnyi nagyságot, azaz elméletileg genetikai szempontból az anyával megegyező egyénné fejlődhetett volna. A törvényi és etikai következmények miatt a kísérlet abbamaradt.
2000 Tetra majom világrajöttével létrehozták az emberhez genetikailag legközelebb álló klónozott állatot.
Japán és skót tudósok sertések klónozását jelentették be. A sertés szöveteit tartják leginkább kompatibilisnek az emberéivel, azaz a legmegfelelőbbnek a szív és más kicserélendő, átültetendő szervek „előállításához”.
origo.hu
Holttestet találtak az M3-ason
